A Biblia eseményeiről mindenkinek - könyvbemutató a Várkert Bazárban Cikk

2017. október 25-én mutatkozik be A Biblia nem mindenkié című kötet, amely ahhoz a kiállítás-sorozathoz kapcsolódóan született, amelyet a Reformáció 500. évfordulója tiszteletére tavaly év novemberében indított el a Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) és a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány.

Hirdetés

Maga a kiállítás-sorozat a kultúrtörténeti szempontból is kiemelkedő esemény évfordulójának azzal kíván emléket állítani, hogy olyan magyar művészek képzőművészeti alkotásait mutatja be, amelyek a Biblia világával, a hittel és az emberi sorskérdésekkel foglalkoznak.

A kiállítás-sorozat által felvetett kérdésekről, a kötetről, és az abban megfogalmazott gondolatokról a 22 szerzőből négyen beszélgetnek ezen az estén: Fabiny Tamás, evangélikus püspök, egyetemi tanár, Horváth Gergely, rádiós műsorvezető, író, Jeszenszky Zsolt, zeneipari guru, politikai hobbista és Kókai-Nagy Viktor, teológus, egyetemi tanár.

A Biblia az európai kultúrában mindig többet jelentett egy könyvnél: az európai művészet történetében közel kétezer éven át a Biblia eseményeinek, szereplőinek vagy a hozzájuk kapcsolódó morális tartalmaknak az ábrázolása állt a középpontban. A most megjelenő kötet kiindulópontja is a Biblia: célja pedig, hogy a kiállítás-sorozat különböző állomásain bemutatott képzőművészeti alkotások ihlette, egyéni hangvételű írásokon keresztül kifejezze és megörökítse azt, amit a 22 szerző 2017-ben a Szentírásról és annak üzenetéről gondol.

Már Thomas Mann felismerte a József és testvéreiben, hogy a jel sokkal erősebb hatást képes kiváltani, mint a szó. Ha tehát a Szentírás hatását szeretnénk igazán megragadni, akkor kézenfekvőnek tűnik a képzőművészethez fordulni. Ezt teszik a szerzők is, akik egy-egy (vagy akár több) alkotás kapcsán írják le gondolataikat a képről, és a kép megalkotásához inspirációt nyújtó bibliai témákról. Nem értelmezni szerették volna az ott elhangzottakat, sokkal inkább a saját, személyes benyomásukat megörökíteni, hiszen „képiesebbnek, mint maga a Biblia, nagyon nehéz lenni, jobban elmesélni pedig a Bibliát, mint ahogy az teszi, teljesen reménytelen. De másképp láttatni ugyanazt, amit én is látok, újra értelmezni azt, amit magam is értek, rámutatni valamire, ami felett eddig mindig elsiklottam, felmutatni az összefüggést ott, ahol más nem látta, s mindezt a művészi igényesség jegyében és a bibliai üzenet talaján – nos, ez már több, mint vizualizáció vagy repetíció. Több, mint kép: ez már kreáció és inspiráció.” (Kustár Zoltán a kötethez írt előszavából).

A szerzők esetében tudatos döntés volt, hogy nemre, korra, foglalkozásra vagy felekezetre való tekintet nélkül kerülhessenek a katalógus íróinak sorába, kizárólag annak alapján, hogy személyes kapcsolat fűzi őket a Szentíráshoz.

A szerzők:

  • Békési Sándor, teológus, képzőművész, KRE HTK
  • Bodó Antonia, hegedűművész, a Budapesti Fesztiválzenekar tagja
  • Bornai Tibor, író, zeneszerző
  • Bölcskei Gusztáv, teológus, DRHE
  • Döbrentey Ildikó, író
  • Fabiny Tamás, evangélikus püspök, egyetemi tanár
  • Frölich Róbert, Országos Főrabbi
  • Horváth Gergely, rádiós műsorvezető, író
  • Hűvösvölgyi Ildikó, színművésznő
  • Jeszenszky Zsolt, zeneipari guru, politikai hobbista
  • Kedvesné Herczegh Mária, zenepedagógus, népzenekutató, DRHE
  • Kókai-Nagy Viktor, teológus, DRHE – Komarnó Selye János Egyetem
  • Korzenszky Richárd OSB, a Tihanyi Apátság perjele
  • Kubik Anna, színművésznő
  • Levente Péter, előadóművész, önképző társaslény
  • Martos Levente Balázs, katolikus pap, a Pápai Biblikus Bizottság tagja
  • Müllet Péter Sziámi
  • Németh Áron, teológus, DRHE
  • Papp Lajos, szívsebész
  • Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerült püspöke
  • Szabóné Kármán Judit, romológus, nevelésszociológus, DRHE
  • Szunyogh László, DLA szobrász

A kötetet Kókai-Nagy Tímea és Kókai-Nagy Viktor szerkesztette, és Szabó Ferenc tervezte, a megszólított művek pedig Borsos Miklós, Csernus Imre, Kondor Béla, Péreli Zsuzsa, Tóth Menyhért és Szalay Lajos alkotásai.


Sajtóanyag: Várkert Bazár

Kapcsolódó

Tomáš Brauner és a Nemzeti Filharmonikusok április 18-án a Vigadóban Cikk

Tomáš Brauner - A kísértetmenyasszony Izgalmas arra gondolni, hogy a nagy zeneszerzőknek is akadnak felfedezésre váró műveik. Dvořák, az Újvilág-szimfónia és a Csellóverseny szerzője negyvenhárom évesen írt egy romantikus kantátát A kísértetmenyasszony címmel: az opus Magyarországon – vélhetően a cseh nyelvű szövegkönyv okozta előadás

Összedolgozik a generatív AI és a Momentán Társulat Cikk

reVerze  - Momentán Társulat A mesterséges intelligenciát (AI) egyre szélesebb körben használják, így adta magát az ötlet az improvizációra épülő Momentán Társulat re:Verze című előadásának alkotói számára, hogy éljenek a lehetőséggel. Magyarországon elsők közt és egyedülálló módon fokozatosan és tudatosan építették be a gépi

Les Deux Stabats március 28-án a Müpában Cikk

Baráth Emőke A zenében a historizmus nemcsak azt jelenti, hogy korabeli hangszerek kópiáin szólalnak meg régi művek: olykor azt is, hogy az előadók felelevenítenek egy olyan szokást, amelynek több évszázada hódoltak a zenekedvelők. Az 1780-as években Párizs templomaiban Les Deux Stabats – A két Stabat – címmel

Március 15. - Háromnapos ingyenes ünnepi programsorozat a Magyar Nemzeti Múzeumban Cikk

Magyar Nemzeti Múzeum - Március 15 A Magyar Nemzeti Múzeum ingyenes programokkal várja a látogatókat három napon át, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulóján. Minden korosztály válogathat az izgalmas programok között: A gyerekeket kézműves foglalkozások, alkotóprogramok, múzeumi játéktér saját fejlesztésű és a tö