A cyberpunk gerincre vágta az éjszakát – Igen, Perturbatoron voltunk! Cikk

Nem kevés 2017-es koncertre dörzsöltem már a zimankó idején a kezem, de amióta a fővárosi létbe behasított az aktuális kikelet, azóta gyakorlatilag könnyebb oxigént találni a vákuumcsomagolt pulykacomb mellett, mint jó fellépő nélküli hetet. E masszív tavasz bugyraiból pedig olyan sötét gyöngyszemek is felszínre vetődtek, mint az április 8-án – oké, 9-én hajnalban –, az A38-on hibátlan szeánszot tartó, francia Perturbartor!

Hirdetés

A stílus atmoszférája nálam már önmagában fél siker: akárhányszor kerül a lejátszómba a gall producer zenéje, azonnal egy cyberpunk város elvadult negyedének sötét utcáin találom magam, ahol a bűn, az erotika és a sötét misztikum frigyre lépett, majd veszélyes, ám csábító vonzerővel rángatja magába az arra fogékony elméket.

Már a melegítést végző Bd-209 és Terminal Danger is alaposan megdöngölte a közönséget, akik a fő fellépő kezdésére bőven megtömték a hajó gyomrát. Mindig elképedek, milyen vegyes miliő alakul ki a stílus előadóinak villantásán: ahogy például tavaly a Szigeten, itt is volt mindenki az extrém metal rajongótól a dark wave hívőn át a deep house bulik szerelmeséig. Igazság szerint egész komoly nosztalgikus érzések tódultak fel bennem a régi LD50 bulik irányába…

Maga a produkció nálam egy unciányi kívánnivalót sem hagyott maga után, ahogy nekilendültek a francia talentum varázslókezei, azonnal elindult a sötét, litoszféra-vastag basszus és ritmus hömpölyeg, egyből fejcsúcsig beborítva a koncerttermet teljesen megtöltő hallgatóságot. A cirka másfél órás fellépés szépen hozta a várt és remélt tételek sorát, bár számomra Perturbator nyugodtan belenyúlhat bármelyik albumának világába, nem lógna ki egyetlen hang sem az aktuális repertoárból. A közönség gyakorlatilag instant át is szellemült és élvezte a zenében életre kelt éjszakát.

További, felesleges  boncolgatás nélkül kijelenthetem, hogy igazi, zsigereket remegtető bulit kaptunk / kaptam ezen az éjszakán, bárki aki meg akart mártózni a stílusban, elégedetten hagyhatta el az A38 fedélzetét, erősen remélve egy mihamarabbi ismétlést.

 

Szöveg: Fesztiválok Városa

Kapcsolódó

Tízezren ünnepelték a magyar könnyűzenét az Arénában Cikk

Szeptember 27-én este a NagyKoncert Aréna koncertshow keretében az elmúlt negyed évszázad kiemelkedő zenészei, alkotói vitték színpadra a legnagyobb slágereiket a Papp László Budapest Sportarénában.Ritkaságszámba megy, hogy ennyi közreműködő lép fel egy helyen, egy este, egy élő produkció keretébe

Nem engedték le a színpadról Balázs Fecóékat Cikk

Lüktettek a dobok, morajlott a basszus és sírt a gitár – fergeteges múltidéző koncertet adott a 40 éves Korál a Papp László Budapest Sportarénában, ahol fiatal és idős egymás mellett énekelte az elmúlt négy évtized legnagyobb dalait. Balázs Fecó és bandája akkora bulit csapott, hogy a közönség le se

Metallica: nagybetűs metal, Tankcsapda-feldolgozás és jótékonykodás! Cikk

Nem gondoltam volna, hogy még 2018-ban is azzal kezdek egy Metallica-koncert utáni napot, hogy jóleső izomlázam van a nyakamban és olyan hangom van, mintha whisky-n élnék 20 éve, de az április 5-i este csont nélkül kihozta azt a hangulatot, amikor az első pár alkalommal puttyantottam be a Ride The

Koncertélmény szuperlatívuszban - Guns N' Roses-on jártunk Párizsban Cikk

Íme, tinédzser GN’R fanatikussá visszaváltozásom története, amikor is bőven 30 felett, teli torokból végigénekeltem és pattogtam több mint 3 órát és rájöttem, számomra még mindig a Guns N’ Roses a világ egyik legnagyobb rock zenekara! Még valamikor 1989-ben, a nővéremtől örökölt magnóban felejtet