A cyberpunk gerincre vágta az éjszakát – Igen, Perturbatoron voltunk! Cikk

Nem kevés 2017-es koncertre dörzsöltem már a zimankó idején a kezem, de amióta a fővárosi létbe behasított az aktuális kikelet, azóta gyakorlatilag könnyebb oxigént találni a vákuumcsomagolt pulykacomb mellett, mint jó fellépő nélküli hetet. E masszív tavasz bugyraiból pedig olyan sötét gyöngyszemek is felszínre vetődtek, mint az április 8-án – oké, 9-én hajnalban –, az A38-on hibátlan szeánszot tartó, francia Perturbartor!

Hirdetés

A stílus atmoszférája nálam már önmagában fél siker: akárhányszor kerül a lejátszómba a gall producer zenéje, azonnal egy cyberpunk város elvadult negyedének sötét utcáin találom magam, ahol a bűn, az erotika és a sötét misztikum frigyre lépett, majd veszélyes, ám csábító vonzerővel rángatja magába az arra fogékony elméket.

Már a melegítést végző Bd-209 és Terminal Danger is alaposan megdöngölte a közönséget, akik a fő fellépő kezdésére bőven megtömték a hajó gyomrát. Mindig elképedek, milyen vegyes miliő alakul ki a stílus előadóinak villantásán: ahogy például tavaly a Szigeten, itt is volt mindenki az extrém metal rajongótól a dark wave hívőn át a deep house bulik szerelmeséig. Igazság szerint egész komoly nosztalgikus érzések tódultak fel bennem a régi LD50 bulik irányába…

Maga a produkció nálam egy unciányi kívánnivalót sem hagyott maga után, ahogy nekilendültek a francia talentum varázslókezei, azonnal elindult a sötét, litoszféra-vastag basszus és ritmus hömpölyeg, egyből fejcsúcsig beborítva a koncerttermet teljesen megtöltő hallgatóságot. A cirka másfél órás fellépés szépen hozta a várt és remélt tételek sorát, bár számomra Perturbator nyugodtan belenyúlhat bármelyik albumának világába, nem lógna ki egyetlen hang sem az aktuális repertoárból. A közönség gyakorlatilag instant át is szellemült és élvezte a zenében életre kelt éjszakát.

További, felesleges  boncolgatás nélkül kijelenthetem, hogy igazi, zsigereket remegtető bulit kaptunk / kaptam ezen az éjszakán, bárki aki meg akart mártózni a stílusban, elégedetten hagyhatta el az A38 fedélzetét, erősen remélve egy mihamarabbi ismétlést.

 

Szöveg: Fesztiválok Városa

Kapcsolódó

Nem engedték le a színpadról Balázs Fecóékat Cikk

Lüktettek a dobok, morajlott a basszus és sírt a gitár – fergeteges múltidéző koncertet adott a 40 éves Korál a Papp László Budapest Sportarénában, ahol fiatal és idős egymás mellett énekelte az elmúlt négy évtized legnagyobb dalait. Balázs Fecó és bandája akkora bulit csapott, hogy a közönség le se

Metallica: nagybetűs metal, Tankcsapda-feldolgozás és jótékonykodás! Cikk

Nem gondoltam volna, hogy még 2018-ban is azzal kezdek egy Metallica-koncert utáni napot, hogy jóleső izomlázam van a nyakamban és olyan hangom van, mintha whisky-n élnék 20 éve, de az április 5-i este csont nélkül kihozta azt a hangulatot, amikor az első pár alkalommal puttyantottam be a Ride The

A15! - az A38 Hajó születésnapi fesztiválja Cikk

Az A38 Hajó április 30-án ünnepli a 15. születésnapját - ennek örömére kéthetes fesztiválprogrammal készül az ikonikus budapesti helyszín, amelynek égisze alatt egy hétig magyar, egy hétig külföldi headlinerek állnak majd színpadra. Április 24. és május 8. között több tucatnyi fellépő fordul meg

Misztikum és sötétség: Georgio Valentino és Mohammad az A38 Kiállítótermében! Cikk

December 2. - Mohammad "Kamara doom" - a Mohammad nemes egyszerűséggel így nevezi stílusát. A görög trió házi készítésű hangszereivel, némi elektronikával építi sötét hangulatú, mélyen remegő hangzásokból, befordult drone-ból összeálló, súlyosan hömpölygő zenéjét. Hosszan kitartott cselló- és bőgőh