2020 februárjában újra bel canto a Müpában! [Zuzana Marková, Mirco Palazzi, Konu Kim] Cikk

Hirdetés

A 2017-es, nagy sikerű Bellini-bemutató után két estén keresztül ismét a bel canto operák szerelmesei vehetik birtokukba a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermét. 2020. február 9-én és 11-én a közel két évszázada bemutatott remekmű, Az alvajáró kerül színre Némedi Csaba rendezésében, a karmester a kiváló olasz dirigens, Riccardo Frizza.

Vincenzo Bellini egyik legnépszerűbb operája egy házasság előtt álló pár történetét mutatja be, akiknek különféle bonyodalmak nehezítik meg szerelmük beteljesülését. Az opera happy enddel ér véget, a fiatalok egymáséi lesznek. Ahogy Némedi Csaba egy interjúban megfogalmazta: „A zenének olyan lelke és átütő ereje van, pulzál, lüktet, és olyan érzelmi skálát vonultat fel, ami az ember torkát szorongatja. Nem riad vissza a giccses szépségtől sem, de ez a korszak alapvető stílusjegye. Érzelmekben, színekben gazdag alkotás, ami engem mind rendezőként, mind operarajongóként megfog.”

Az 1831-ben bemutatott darab alapjául Ferdinand Hérold balettje állt, ennek állít emléket a 2017-es A puritánokat is jegyző Némedi Csaba rendezése, hiszen koncepciójának egyik tartópillére az Operettszínház balettművésze, Kozmér Alexandra szerepeltetése, aki jelenlétével hidat képez a táncművészet és a zene között. A főszerepben a cseh koloratúrszoprán Zuzana Marková érkezik Budapestre, aki számos sikert tudhat magáénak az olasz repertoár és ezen belül a bel canto területén. A nemes egyszerűséggel a bel canto repertoár nemzetközi sztárjaként emlegetett olasz basszista, Mirco Palazzi Rodolfo gróf szerepében áll színpadra, míg Elvinót a dél-koreai tenor, Konu Kim személyesíti meg. A nemzetközi sztárgárda mellett magyar csillagokban sem lesz hiány, Lisaként a legutóbb a Budapesti Wagner-napokon az erdei madár szerepében debütáló Zemlényi Esztert, Teresa szerepében Simon Krisztinát, Alessióként pedig a nagy sikerű Háry János-produkció címszereplőjét, Dobák Attilát láthatja a közönség.

A darab karmesterét szinte visszajáró vendégként köszöntheti a publikum: Riccardo Frizza, a vérbeli operakarmester A puritánok után a Pannon Filharmonikusok és a Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté) élén ismét bebizonyítja, mitől különleges az olasz muzsika. A bresciai születésű dirigens egyebek mellett a milánói Scala, a Párizsi Opera és a New York-i Metropolitan Opera állandó meghívott művésze.

Némedi Csaba szintén visszatérő látogató a Müpában, hiszen az általa rendezett Puritánokat megelőzően Kocsis Zoltán Strauss-ciklusának két darabját, A béke napját és a Daphnét is színpadra állította a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A félig szcenírozott opera díszleteiért Szendrényi Éva, a jelmezekért pedig Zöldy Z. Gergely felel.

További információ az előadásokról >>>

 

Müpa

Kapcsolódó

Tomáš Brauner és a Nemzeti Filharmonikusok április 18-án a Vigadóban Cikk

Tomáš Brauner - A kísértetmenyasszony Izgalmas arra gondolni, hogy a nagy zeneszerzőknek is akadnak felfedezésre váró műveik. Dvořák, az Újvilág-szimfónia és a Csellóverseny szerzője negyvenhárom évesen írt egy romantikus kantátát A kísértetmenyasszony címmel: az opus Magyarországon – vélhetően a cseh nyelvű szövegkönyv okozta előadás

Összedolgozik a generatív AI és a Momentán Társulat Cikk

reVerze  - Momentán Társulat A mesterséges intelligenciát (AI) egyre szélesebb körben használják, így adta magát az ötlet az improvizációra épülő Momentán Társulat re:Verze című előadásának alkotói számára, hogy éljenek a lehetőséggel. Magyarországon elsők közt és egyedülálló módon fokozatosan és tudatosan építették be a gépi

Közel 100 nyeremény a 2024-es Fülesbagoly Tehetségkutató-sorozatban Cikk

Fülesbagoly 2024 Számtalan újítással rendezik meg az idei Fülesbagoly Tehetségkutató-sorozatot, és minden eddiginél nagyobb nyereményeső hullik a döntős zenekarokra. A könnyűzenei versenyt ezúttal is Debrecenben, Martonvásáron, Budapesten és Keszthelyen rendezik meg. Utóbbi helyszínen a szervezők és a város idén e

Les Deux Stabats március 28-án a Müpában Cikk

Baráth Emőke A zenében a historizmus nemcsak azt jelenti, hogy korabeli hangszerek kópiáin szólalnak meg régi művek: olykor azt is, hogy az előadók felelevenítenek egy olyan szokást, amelynek több évszázada hódoltak a zenekedvelők. Az 1780-as években Párizs templomaiban Les Deux Stabats – A két Stabat – címmel