3500 éves, 18 karátos arany karperec a Nemzeti Múzeum új műtárgya Hír

A Hónap Kincse, a 3500 éves arany karperec

Hirdetés

Kr. e. 1600 és 1450 között, 18 karátos aranyból készült és több mint 300 grammot nyom a Hónap Kincse. A Magyar Nemzeti Múzeum műtárgya egy holdsarlós végű arany karpánt, mely mind kidolgozásában, mind méretében kiemelkedik a korabeli leletek közül: az ékszerrel megegyező tömegű aranyból 102 darab, úgynevezett hajó alakú hajkarika készíthető, mely több tucat korabeli ember ékszerigényét elégítette volna ki. A bronzkori, tehát nagyjából 3500 éves dísztárgy feltehetőleg Tápióbicske környékéről származik és díszítése alapján viselője előkelő származású, nagy hatalommal bíró ember lehetett.

Poncolt mestermunka

A Lukács Balázs fémrestaurátor-ötvösművész közreműködésével elvégezett készítéstechnikai elemzés alapján az arany karpánt kétséget kizárólag a korszak és régió egyik legjelentősebb csúcsterméke. A mikroszkóppal megfigyelt szerszámnyomok, illetve a poncolt díszek megdöbbentő aprólékossága mind arra utal, hogy ezt a tárgyat egy olyan tapasztalt kézműves mester készítette, aki élete során valószínűleg fiatal kora óta kizárólag aranyművességgel foglalkozott és megállta volna a helyét a korabeli mükénéi, de akár az egyiptomi, vagy asszír birodalmi udvarokban is.

Felszíni nyomok alapján jellegzetes formáját kőkalapácsok és bronzvéső segítségével alakították ki. Különleges díszeit a mester előre megtervezte, kompozícióját karcolt segédvonalakkal felszerkesztette, ez segítette a precíz és szimmetrikus minták létrehozásában. A finom mintákat, bronz- és agancs-/keményfa poncolókkal ütötte be. Az eredmény egy modern ötvösöket is megszégyenítő, szabad szemmel alig látható finomságú és részletességű ornamentikával díszített ékszer.

102 hajkarika készíthető belőle

Az Energiatudományi Kutatóközpont Nukleáris Analitikai és Radiográfiai Laboratóriumában dr. Maróti Boglárka által elvégzett elem-összetételi vizsgálatok alapján az ékszer 18 karátos termésaranyból készült, melynek anyagértéke még mai árfolyamon számolva is tekintélyes. Ugyanakkor nyersanyagának eredete további vizsgálatokat igényel, de a magas ezüsttartalom, hasonló elem-összetételi jellemzők és szoros kulturális kapcsolatok alapján a magyarországi holdsarlós végű karpántok nyersanyagának forrása valószínűleg Erdély vidéke lehetett.

Ahhoz sem férhet kétség, hogy a tápióbicskei arany karpánt a középső bronzkorban is nagy értéket képviselt. Ezt jól példázza, hogy az ékszerrel megegyező tömegű aranyból 102 darab ún. hajó alakú hajkarika készíthető, mely több tucat korabeli ember ékszerigényét elégítette volna ki. Ehelyett ezt a mennyiséget egy nagyméretű, reprezentatív, kizárólag egy ember által hordható tárgy megalkotására szánták. Értéke ezért szinte felbecsülhetetlen.

A bronzkori luxus karóra

A holdsarlós végű karpántokat a régészeti kutatás jellemzően hatalmi jelvényként, törzsfőnöki, elit, vagy presztízstárgyakként értelmezi. Az ékszertípus jól párhuzamba állítható a középső bronzkori Égei-tengeri, közel-keleti és kelet-mediterrán civilizációk területén megfigyelhető uralkodói ékszerekkel. Ezeknek a tárgyaknak az üzenete lényegében nem sokban különbözik, a mai egyedi tervezésű, márkás luxuskarórákétól. Formájuk és díszítésük személyre szabott. Tapasztalt mesterek aprólékos munkájával, nagy mennyiségű és kiváló minőségű arany nyersanyagból készültek. Az intenzív mikroszkopikus kopásnyomok alapján még az is feltételezhető, hogy egy-egy ilyen tárgyat nagy becsben tarthattak, és az elit tagjai között akár generációról generációra is örökíthették őket.

A tápióbicskei karpánt díszítése egyértelműen a hatalom stílusa, melyet különleges tárgyak, reprezentatív ékszerek és fegyverek számára tartottak fent. A minták valószínűleg a középső bronzkorban erős szimbolikus tartalommal bírtak. A stilizált ábrázolások között fel-fel tűnnek mára már csak homályosan értelmezhető kozmológiai jelenetek, napbárkák és égitest-ábrázolások, melyek feltételezhetően a földi és transzcendens hatalom összefonódásának jelképei voltak.

 

Magyar Nemzeti Múzeum

Kapcsolódó

Zsazsa Gabor Múzeum nyílt Budapesten Hír

2022. május 26-án, ünnepélyes keretek között nyitották meg a budapesti ORIGO Filmstúdióban a világ első olyan múzeumát, amelyet Zsazsa Gabor színésznő emlékének ajánlanak. A látogatók mások mellett a művésznő bútorait, ruháit, kitüntetéseit, személyes tárgyait és fotóit is megtekinthetik ezentúl a

Két év után ismét Múzeumok Majálisa a Magyar Nemzeti Múzeumban Hír

Magyar Nemzeti Múzeum Két év kihagyás után újra Múzeumok Majálisa a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Múzeumkertben, ahol május 21. és 22. között több mint 70 múzeum mutatkozik be. A látogatókat napközben gyermekprogramok, tárlatvezetések, múzeumpedagógiai foglalkozások és gasztronómiai különlegességek, délután és este ped

Indul a jegyértékesítés a Müpa 2022/23-as évadának programjaira Hír

Müpa - Yuja Wang A Müpa a következő évadban is a világ vezető zenekaraival, karmestereivel és szólistáival várja az érdeklődőket. A nézők az elmúlt hetekben az intézmény által kínált bérletek közül választhatták ki kedvenceiket, most azonban már külön-külön is megválthatják belépőiket az egyes előadásokra és konce

Világhírű Ring ciklusával tér vissza a Budapesti Wagner-napok Hír

Budapesti Wagner-napok 2022 2022-ben immár tizennégy éve annak, hogy a Müpa először mutatta be Fischer Ádám karmester és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara közreműködésével eddigi legnagyszabásúbb, négy estén át zajló produkcióját, Richard Wagner A nibelung gyűrűje című operaciklusát. Hartmut Schörghofer legendá