A MOST valódi kulturális hidakat épített Cikk

A MOST valódi hidakat épített

Hirdetés

Sikerrel zárult a MOST projekt, a Magyarországról indult, a balkáni és a nyugat-európai zeneipart összekötő úttörő kezdeményezés első, több mint négy éves fázisa. Az ötletgazda és projektvezető Hangvető 10 balkáni és nyugat-európai partnerrel egy komplex, négypilléres szakmai programmal indított el hosszútávú pozitív folyamatokat az egész régióban. Ez volt az első, magyar cég által elnyert, nagyméretű Kreatív Európa Program által támogatott együttműködési projekt.

A MOST nem csak a térségben, hanem egész Európában példaértékű: egy rendkívül diverz régió teljes iparágának fejlesztésére tett ‒ sikeres ‒ kísérletet a 4 millió eurós projekt. A Hangvető és a MOST partnerszervezetek nemcsak pénzügyi támogatást, hanem szakmai képzéseket, mentorálást, gyakornoki lehetőségeket és egy kiterjedt kapcsolatrendszert is kínáltak a több mint 500 résztvevőnek. Összesen 30 zenekar, 80 menedzser, 60 fesztivál és klub és 20 helyi projektet megvalósító szervező vett részt a programban - mind a népzene, mind a világzene tágabb területéről. A MOST hatására létrejött egy új, az európai piacon és kapcsolati hálóban otthonosan mozgó szakmai generáció.

A balkáni zene eljutott egy szélesebb, európai közönséghez, ami a régió pozitív megítélésére, és identitásuk erősödésére is visszahat. Több zenei exportiroda jött létre a térségben a projekt közvetett hatásának köszönhetően, a térség művészeit egyre több nyugat-európai fesztivál szerepelteti.

A MOST kiemelt figyelmet fordított a balkáni zene sokszínűségének bemutatására. A projektben elektronikus, kísérleti, a hagyományos zenéből új irányokba induló művészek is otthonra találtak. Románia, Szerbia, Bulgária, Észak-Macedónia, Montenegró, Horvátország, Albánia, Koszovó és Bosznia-Hercegovina művészei és zeneipari szakemberei vettek részt a projektben, amelynek egyik fő üzenete a sztereotípiák lerombolása; egy izgalmas térség újrafelfedezése volt. A zenészek megismerését segítendő a Balkánon kívüli európai fesztiválok is résztvevők és partnerek voltak.

"A MOST teret engedett a balkáni zene sokszínűségének, gyökereinek és a térség újat kereső, virágzó kreativitásának."

– Christine Semba, WOMEX

Így történhetett, hogy egy alapvetően bosnyák műfajra, a sevdalinkára szakosodott zenekar, a Divanhana megkapta a világzene egyik legrangosabb elismerését, a Songlines magazin díját, és tizenötezres tömeg előtt játszhatott Londonban, vagy hogy a program támogatásával megjelent lemeze első helyre került a World Music Charts Europe európai világzenei sikerlistán.

A Perija, egy dark folkot játszó, utcazenéléssel induló zenekar a MOST segítségével szintet lépett, világszerte utaznak és felléptek az Eurosonic fesztiválon.

Az E.U.E.R.P.I. kísérleti elektronikája Japánba kapott meghívást, a Lenhardt Tapes-ről a WIRE magazin áradozott, Zarina Prvasevda észak-macedón énekes a Blogotheque-kel forgatott és az egész európai szakma megismerte hangját. A sor folytatható, a MOST sikerét a résztvevő művészek előtt kinyílt szakmai lehetőségek is mutatják.

"A MOST rengeteg lehetőséget nyitott meg számunkra, új helyekre jutunk el. Manapság szinte naponta kapunk meghívást egy fesztiválra vagy showcase-re."

– Rodjenice, szerb zenekar

Ezt részben a négy éven át zajló, szisztematikus kapcsolatépítés, a közös munka fesztiválokkal, koncertszervezőkkel és szakemberekkel, a MOST konzekvens szakmai jelenléte eredményezte. A Hangvető további projekteken keresztül viszi tovább a projekt örökségét, és folytatja a kiépült szakmai hálózat építését.   

“A MOST legnagyobb sikere, hogy elkezdte eloszlatni a balkáni zenét övező sztereotípiákat. A művészek sokkal felszabadultabbak és tudják, nem csak a Macskajajra vagyunk kíváncsiak. A szakmai oldalon sokat számított, hogy a MOST a teljes iparág minden szereplőjének lehetőséget adott a fejlődésre, és azok egymással is kapcsolatba kerültek. Egy olyan ugrásra kész szakmai hálózatot építettünk fel, amely tehetséges művészekből és rátermett szakemberekből áll, akiket már nem köt meg a térség nehéz hagyatéka.”

– Lelkes András, Hangvető ügyvezető igazgatója

 
A MOST számokban:

  • több mint 500 zenész, menedzser, programszervező, klubok és fesztiválok képviselője vett részt a projektben,

  • több mint 40 videoklip született a projekt során,

  • 3 CD válogatás készült a projektben szereplő zenészek munkáiból,

  • több mint 80 showcase koncertet adtak a MOST zenészei,

  • 8 országban 12 közösségi projekt valósult meg a MOST segédletével,

  • 57 csereprogram zajlott le 23 ország részvételével,

  • 79 menedzser vett részt képzésen, 20 gyakornoki program zajlott le,

  • a BALKAN:MOST fesztiválon több, mint 7000-en hallhatták a térség izgalmas előadóit.

 
Bővebb információ a MOST projektről >>>

 

MOST projekt

Kapcsolódó

A 340 éve született Händel művei a Müpa zenei maratonján Cikk

2025. február 2-án, vasárnap a nagyszabású oratóriumok és megindító operák szerzőjeként ismert Georg Friedrich Händel művészetében mélyedhetnek el a zenerajongók. Az egész napon át tartó koncertfolyam során a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet, a Fesztivál Színházat és az Üvegtermet töltik meg

Az ifjú zongoravirtuóz ma már példakép Cikk

Péter Bence - zongora A világ legnagyobb koncerttermeit tölti meg rajongóival, s amikor hazajön, általában aludni és főzni szokott, de ilyenkor van ideje komponálni is. December 7-én viszont azért érkezik Budapestre, hogy elképesztő virtuozitásával kápráztassa el közönségét Péter Bence, aki tavaly adta első koncertjét

November 27-én érkezik a 12. Falra fel! plakátaukció Cikk

12. Falra fel! plakátaukció A Plakátfiú és a Múzeum Antikvárium 12. alkalommal rendezi meg a Falra fel! plakátaukciót abban a reményben, hogy ezúttal sem esik senki 12 szék között a pad alá. Az eseményen több mint 150 tétellel várják a plakátok szerelmeseit november 27-én a Marczibányi Téri Művelődési Központban, ahol az érd

Bellini kalóza november 6-án a Müpában Cikk

  Tíz esztendő – tíz opera: a korai romantika Mozartnál is rövidebb életű, ám nagy hatású itáliai mestere, Vincenzo Bellini (1801–1835) teljes zenés színpadi termése egyetlen évtized leforgása alatt, 1825 és 1835 között keletkezett. Leghíresebb művei a Norma, A puritánok és Az alvajáró, de a Nemzet