Beethovennel a szabadban a zeneszerző születésének 250. évfordulóján Cikk

Hirdetés

A Nemzeti Filharmonikusok Beethovennel a szabadban című koncertsorozata több mint hatvan éve a nyári időszak páratlan klasszikus zenei élményét nyújtja Martonvásár szívében. Idén sem lesz ez másként. Sőt ebből az ünnepi alkalomból – a szokásos három koncert helyett – öt estén át hallhatja a közönség a zeneszerző csodálatos műveit, és ezúttal mind a kilenc Beethoven- szimfóniát a Brunszvik-kastély gyönyörű parkjában.

A nyitó koncertre június 19-én 19.00-tól kerül sor (esőnap június 21. vasárnap), olyan neves hazai szólisták közreműködésével, mint Váradi Zita, Ulbrich Andrea, Horváth István, Kovács István. Az est folyamán elhangzik a Leonóra nyitány, valamint a IX. (d-moll) szimfónia. A Nemzeti Filharmonikus Zenekart és a Nemzeti Énekkart vezényli Hamar Zsolt.

A Fidelio különböző változataihoz Beethoven rendre új nyitányt komponált, a III. Leonóra-nyitány az opera 1806-os előadásához készült. A nagyszabású szimfonikus mű ugyanakkor feszültsége és időtartama miatt nehezen illeszkedik az opera elejéhez, Mahler az általa vezényelt előadásokon a mű fináléja előtt szólaltatta meg.

1822 és 1824 között komponált IX. szimfóniájában Beethoven már nemcsak feszegeti a műfaj hagyományos kereteit, hanem ki is lép azok közül: a négytételes mű időtartama meghaladja az egy órát, és a fináléban – amelynek bevezetésében visszatérnek a korábbi tételek dallamai – énekes szólisták kvartettje és kórus is csatlakozik a zenekarhoz. A mű hatása nemcsak a zenetörténetben követhető – gondoljunk például Gustav Mahler szimfóniáira –, de a mindennapokban is: a szimfónia Herbert von Karajan által vezényelt hangfelvételének időtartamához igazították a ’80-as évek elején megjelent új hanghordozó, a CD játékidejének szabványos hosszát, az Örömóda dallama pedig az Európai Unió himnuszaként gyakran önállóan is felcsendül.

 

Nemzeti Filharmonikusok

Kapcsolódó

Tomáš Brauner és a Nemzeti Filharmonikusok április 18-án a Vigadóban Cikk

Tomáš Brauner - A kísértetmenyasszony Izgalmas arra gondolni, hogy a nagy zeneszerzőknek is akadnak felfedezésre váró műveik. Dvořák, az Újvilág-szimfónia és a Csellóverseny szerzője negyvenhárom évesen írt egy romantikus kantátát A kísértetmenyasszony címmel: az opus Magyarországon – vélhetően a cseh nyelvű szövegkönyv okozta előadás

Összedolgozik a generatív AI és a Momentán Társulat Cikk

reVerze  - Momentán Társulat A mesterséges intelligenciát (AI) egyre szélesebb körben használják, így adta magát az ötlet az improvizációra épülő Momentán Társulat re:Verze című előadásának alkotói számára, hogy éljenek a lehetőséggel. Magyarországon elsők közt és egyedülálló módon fokozatosan és tudatosan építették be a gépi

Közel 100 nyeremény a 2024-es Fülesbagoly Tehetségkutató-sorozatban Cikk

Fülesbagoly 2024 Számtalan újítással rendezik meg az idei Fülesbagoly Tehetségkutató-sorozatot, és minden eddiginél nagyobb nyereményeső hullik a döntős zenekarokra. A könnyűzenei versenyt ezúttal is Debrecenben, Martonvásáron, Budapesten és Keszthelyen rendezik meg. Utóbbi helyszínen a szervezők és a város idén e

Les Deux Stabats március 28-án a Müpában Cikk

Baráth Emőke A zenében a historizmus nemcsak azt jelenti, hogy korabeli hangszerek kópiáin szólalnak meg régi művek: olykor azt is, hogy az előadók felelevenítenek egy olyan szokást, amelynek több évszázada hódoltak a zenekedvelők. Az 1780-as években Párizs templomaiban Les Deux Stabats – A két Stabat – címmel