Egy csipetnyi kézzel írt varázslat - már két évszázada üzenünk képeslapon! Cikk

Kevés olyan ember van, akit ne varázsolna el a karácsonyi hangulat, ne érezne gyermeki örömöt a mézeskalács, a fűszeres puncs és a sült alma illatát érezve, ne idézné fel legszebb élményeit, ha felcsendülnek az adventi szólamok, vagy ha kezébe tart egy kedves üzenettel, jó kívánsággal teleírt gyönyörű képeslapot.

Hirdetés

Sajnos ma már egyre kevesebb hagyományt ápolunk, kezdenek kikopni a mindennapjainkból azok a gesztusok, amelyek szeretetünket, törődésünket mutatják. Ilyen a kézzel írott képeslap is, ami sokkal személyesebb, mint a manapság oly divatos e-mail vagy sms. Pedig a képeslapküldés szokásának hosszú története van, olyan hatalmas uralkodók sem restelltek saját kézzel írt köszöntőt küldeni, mint Ferenc József vagy Napóleon. A képeslapok története tehát a XIX. századig első feléig nyúlik vissza, ám ekkor még csak a vagyonosabb réteg tagjai engedhették meg maguknak, hogy kézzel készült, díszes képekbe illesztett verseket küldjenek szeretteiknek. Hamarosan azonban megszületett a mindenki számára elérhető változat, melyek szebbnél szebb képekkel adták vissza egy-egy alkalom hangulatát.

Ám az összes képeslap közül a karácsonyi lapok voltak a legszebbek, legdíszesebbek, hogy ártatlan bájukkal elvarázsolják a lelket. S ez a varázslat évről évre megtörténik, ahányszor csak valaki a kezébe tart egy ilyen apró lapot, hisz kiválasztása és megírása során valaki ránk gondol, s ezeket az apró gesztusokat nagyon meg kell becsülni ebben a rohanó világban. Ezért is lenne olyan fájó, ha postaládánkban továbbra is csak a számlák és hivatalos levelek bújnának meg, mert megfosztanánk magunkat egy élménytől, amely nemcsak a fenyőfát, hanem a szívünket is díszbe öltöztetné szentestére. A képeslapok és levelezőlapok valamint bélyegek történetéről érdekes kiállítás látható a Posta- valamint a Bélyegmúzeumban. Igazi családi program a karácsonyi szünetben.


Sajtóanyag: Bélyegmúzeum

Kapcsolódó

Tomáš Brauner és a Nemzeti Filharmonikusok április 18-án a Vigadóban Cikk

Tomáš Brauner - A kísértetmenyasszony Izgalmas arra gondolni, hogy a nagy zeneszerzőknek is akadnak felfedezésre váró műveik. Dvořák, az Újvilág-szimfónia és a Csellóverseny szerzője negyvenhárom évesen írt egy romantikus kantátát A kísértetmenyasszony címmel: az opus Magyarországon – vélhetően a cseh nyelvű szövegkönyv okozta előadás

Összedolgozik a generatív AI és a Momentán Társulat Cikk

reVerze  - Momentán Társulat A mesterséges intelligenciát (AI) egyre szélesebb körben használják, így adta magát az ötlet az improvizációra épülő Momentán Társulat re:Verze című előadásának alkotói számára, hogy éljenek a lehetőséggel. Magyarországon elsők közt és egyedülálló módon fokozatosan és tudatosan építették be a gépi

Les Deux Stabats március 28-án a Müpában Cikk

Baráth Emőke A zenében a historizmus nemcsak azt jelenti, hogy korabeli hangszerek kópiáin szólalnak meg régi művek: olykor azt is, hogy az előadók felelevenítenek egy olyan szokást, amelynek több évszázada hódoltak a zenekedvelők. Az 1780-as években Párizs templomaiban Les Deux Stabats – A két Stabat – címmel

Március 15. - Háromnapos ingyenes ünnepi programsorozat a Magyar Nemzeti Múzeumban Cikk

Magyar Nemzeti Múzeum - Március 15 A Magyar Nemzeti Múzeum ingyenes programokkal várja a látogatókat három napon át, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulóján. Minden korosztály válogathat az izgalmas programok között: A gyerekeket kézműves foglalkozások, alkotóprogramok, múzeumi játéktér saját fejlesztésű és a tö