ATAFF 2021: tíz európai nagyjátékfilm versenyez a legjobb látványtervezésért járó díjért Szolnokon Cikk

Október 12-én indul az Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál (ATAFF), ahol a nagyjátékfilmes versenyprogramban a látványtervezőket díjazzák. Tíz európai film száll versenybe Szolnokon.

Az európai versenyfilmekből álló program egyik legérdekesebbnek ígérkező alkotása az 1920-ban játszódó, a Monarchia szétesése utáni Bécset bemutató sötét thriller, a HÁTORSZÁG. A Pénzhamisítókkal 2008-ban a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-szobrot elnyert osztrák forgatókönyvíró-rendező, Stefan Ruzowitzky legújabb filmje a Locarnói Filmfesztivál közönségdíját is elnyerte augusztusban.

Az Osztrák-Magyar Monarchia darabjaira hullott világában  játszódó történet főszereplője egy magánnyomozóból lett katona, a hadifogolytáborból visszatérő Peter Perg (Murathan Muslu), aki a bajtársait tizedelő rejtélyes sorozatgyilkos megtalálásán dolgozik, oldalán a mindig hidegvérrel gondolkodó törvényszéki orvosszakértővel, az intelligens, kifinomult Theresa Körnerrel (a Babilon Berlinből ismert Liv Lisa Fries).

A bluebox technikával készült film elképesztő képeit és a háttereket az 1920-ban készült Dr. Caligari díszletei inspirálták, amellyel a 800 éves habsburg uralom megszűnése utáni, sarkaiból kifordult Ausztriát ábrázolják.

Nyomasztó légkörű, intenzív színvilágú angol horrorfilm is versenybe száll a legjobb látványtervezőnek járó díjért. Edgar Wright zsánerfilmje, az UTOLSÓ ÉJSZAKA A SOHOBAN egy fiatal lány és egy rejtélyes figura hallucinációkkal teli utazásáról szól a 60-as évek Londonjában.  A film főszereplői Thomasin McKenzie (Jojo Nyuszi) és Anya Taylor-Joy (The VVitch: A New-England Folktale) és utolsó szerepében látható a James Bond feleség és Trónok harca sztár, Diana Rigg.

Mundruczó Kornél EVOLÚCIÓ című filmjének a világpremierje  Cannes-ban volt, a filmet itthon először Szolnokon láthatja a nagyközönség. Az Oscar-díjra jelölt Pieces of a Woman című filmjével világszerte ismertté vált alkotó új filmje a holokauszt traumájának három generáción átívelő hatásáról szól. Az Evolúció szorosan kapcsolódik az alapjául szolgáló, azonos című színielőadáshoz, amelyet a Proton Színház két éve, Németország legnagyobb színházi fesztiválján, a Ruhrtriennalén mutattott be. Három fejezetéből kettő megszakítatlan időben és egyetlen térben játszódó, vágás nélküli – illetve rejtett vágásokkal operáló –, hosszú jelenet, amelynek a látvány szempontjából való értékelése izgalmas feladatot ró majd az ATAFF nemzetközi zsűrijére.

Komor PINOKKIÓ-feldolgozás is versenyben van a legjobb látványtervezésért járó díjért. Carlo Collodi 1883-as korántsem gyerekbarát történetéből, a Pinokkió kalandjaiból a  Disney 1940-ben készített kedves mesefilmet, noha a a fabábú klasszikus meséje jócskán bővelkedik szívfacsaró elemekkel. 

Matteo Garrone rendező éppen ilyen sötét, sokkal inkább felnőtteknek szánt feldolgozást készített a közel 150 éve íródott gyerekkönyvből. A film a Berlini Filmfesztiválon debütált nagy sikerrel 2020-ban, hazánkban eddig még nem mutatták be.  Érdekesség, hogy az élőszereplős PINOKKIÓBAN az Oscar-díjas olasz színész, Roberto Benigni a bábukészítő Gepettót alakítja, míg egy 2002-es családi vígjáték verzióban magát a főhőst, Pinokkiót játszotta el.  Az új feldolgozás semmiben sem hasonlít a korábbiakhoz. Garrone groteszk, sötét képekből álló alkotása monumetális, szürrealista munka, amely az eredeti könyv történetét követi sötét képeivel és felkavaró megközelítésbe csomagolja azt.

Az ISTENEK VÖLGYE egy milliárdos és a Navajo közösség harcát tárja elénk, szembe állítva az ősi hagyományokat és a vallást a modern kor anyagias felfogásával. Lech Majewski sci-fi drámája három egymásba fonódó történetet mutat be a világ leggazdagabb emberén, egy középosztálybeli írón és a Navajo közösségen keresztül. Az elvált író, John Ecas a milliárdos Wes Tauros életrajzát írja meg, aki a Navajo közösség szent földje uránium készletének kibányászásából vált  gazdaggá. A főszerepben a kétszeres Oscar-díjas John Malkovichot láthatjuk.

Fekete komédia is szerepel a repertoárban az elsőfilmes Daria Woszek lengyel rendezőnőtől. A történet főszereplője a menopauza küszöbén álló Mary, aki nem mellesleg Szűz Mária szobrok lelkes gyűjtője, nőgyógyászati vizsgálatát követően egyre furcsábban kezd el viselkedni, fantáziája egyre élénkebb lesz, érzékei kifinomulnak. A MÁRIAFORDULÁS szürreális látványvilágával száll versenybe Szolnokon.

A szintén elsőfilmes német Michael Venus RÉMÁLOM című alkotása a horrorfilmes műfaj elemeit hordozza és kapcsolja össze a hon a haza és a család fogalmaival. Álmai vezetik el a főszereplőt Stainbachba, egy kis faluba. Amikor rájön, hogyan viszonyul egymáshoz az álom és a valóság, Marlene lelki összeomlást szenved el, és mélységes álomba merül egy klinikán. Az álmából megszülető szörnyekkel pedig tizenkilenc esztendős lányának kell szembenéznie: a német történelem kísértetei ezek, azok a bűnök, amelyeket a nemzetiszocializmus idején követtek el.

Az ATAFF idei nagyjátékfilmes versenyprogramjában szerepel az olasz Claudio Cupellini új filmje, amelyet Gipi azonos nevű képregényéből adaptált és a poszt-apokaliptikus jövőben játszódik. A FIAK FÖLDJE a jelen helyzetünk nyugtalanító tükrét állítja elénk: a járványhelyzet  megmutatta saját törékenységünket, és lehetővé tette számunkra, hogy pesszimizmussal nézzünk a jövőnkbe. A  poszt-apokaliptikus filmek műfaji jellemzőit használva a film a zsáner  sikeres európai darabja lehet, amelyben az emberi civilizáció a végéhez érkezett, a víz és a föld mérgezett, a túlélés pedig szinte lehetetlen. A filmet - amelynek operatőre Pohárnok Gergely -  használaton kívüli erőműveknél forgatták és végig barna-sáros színeket használtak.

Az idei Oscar-esélyes észt film, AZ UTOLSÓK is indul a legjobb látványtervezés díjáért. Igazi lappföldi westernre számíthatunk, amelyben egy bányatulajdonos kábítószerrel tömi a munkásait, hogy azok megfeledkezzenek a küzdelmes mindennapokról, miközben a közelben néhány rénszarvas-tenyésztő igyekszik talpon maradni. Különleges észt tájon játszódó kapitalizmus-kritika, ahol a főszereplőnek választania kell a szülőföld és egyéni érdekei között. 

Václav HAVEL, az újkori cseh történelem egyik legmarkánsabb személyiségének ellenzéki korszakáról készült filmet is bemutatnak. A cseh dráma Havel viharos magánéletére fókuszál és domináns szerep jut az igazságért és a jó ügyért vívott harcnak, az üldöztetésnek, bebörtönzésnek, a szerelmi kapcsolatoknak, a saját kételyeinek és a humornak is. Mindezek középpontjában a feleségéhez, Olgához fűződő szokatlan, de annál erőteljesebb kapcsolata áll.

A történet 1968 és 1989 között játszódik, végigköveti azt a hosszú utat és mindazon változásokat, amely során a film főhőse, a hatvanas évek gondtalan és sikeres drámaírója a hetvenes évek emberjogi harcosává, majd az 1989-es bársonyos forradalom vezető személyiségévé és a világpolitika ikonikus alakjává vált.   

A filmeket nemzetközi filmes szakemberekből álló zsűri bírálja el: Jean Rabasse, francia látványtervező, akit Oscar-díjra jelöltek a legjobb látványtervezésért a „Vatel” című filmért és a Natalie Portman főszereplésével készült Jackie című film díszlettervezője volt. A brit Peter Webber a Sírhant Művek HBO-sorozatok rendezője, akinek első mozifilmje a Leány gyöngy fülbevalóval Scarlett Johansson és Colin Firth főszereplésével.  Géczy Dávid, filmrendező, forgatókönyvíró, akinek A győztes című alkotását a Dán filmintézet az év legjobb 10 rövidfilmje közé válogatta, Zeneakadémia imázsklipjei elnyerték a Chicagoi Nemzetközi Filmfesztiválon az ezüst Hugo–díjat, és a berlini Red Dot mellett a Cannes-i Ezüst Delfint is.

További részletek, workshop-információk az ATAFF 2021 oldalán >>>

Alexandre Trauner Art/Film Festival