Gazdafilmek Éjszakája Budapesten: mit mesél a görögdinnye, mit a szürke liba? Ludwig Múzeum, Budapest

gazdafilmek_ejszakaja_2018_budapest_fejlec

Nagykamarás, Körösszegapáti és Szekszárd után Budapesten is bemutatkozik a „Szeretek gazda lenni, az is szeretnék maradni” című művészeti projekt. Antje Schiffers berlini képzőművész és Erdődi Katalin kurátor nyáron egy dinnyetermelővel, egy libatenyésztővel és egy borásszal kötött rendhagyó csereüzletet: a művész olajfestményt készített a gazdaságról, cserébe pedig arra kérte vendéglátóit, hogy forgassanak kisfilmet a mindennapos munkájukról. A festmények és a filmek Budapesten először a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum január 30-án nyíló „Közös ügyeink” című kiállításán lesznek láthatók.  A megnyitó alkalmával „Gazdafilmek Éjszakája” címmel, az alkotók és a gazdák részvételével filmbemutatót is tartanak. A program ingyenes.

Hirdetés

A „Szeretek gazda lenni, az is szeretnék maradni” című kezdeményezés Magyarországon 2017.  júliusában indult el a Ludwig Múzeum nemzetközi CAPP Művészeti Együttműködés Programjának támogatásával. Antje Schiffers berlini képzőművész és Erdődi Katalin kurátor három gazdaságban töltött egy-egy hetet. A projekt során Sallai János nagykamarási dinnyetermelővel, Kovács Orsolya körösszegapáti libatenyésztővel, valamint Sárosdi Róbert és Judit szekszárdi borászokkal dolgoztak együtt. A vándorfestő szerepét magára öltő Antje Schiffers a gazdaságról vagy tanyáról készített olajfestményért cserébe arra kérte vendéglátóit, hogy forgassanak kisfilmet, és mutassák be, hogyan gazdálkodnak. Az elkészült kisfilmeket november-december folyamán a gazdák településein a helyi közösségeknek vetítették először, 2018. január 30-tól pedig Budapesten első alkalommal a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum „Közös ügyeink” című kiállításának részeként láthatóak a gazdák mindennapjait megörökítő festmények és filmek.

A „Közös ügyeink” című kiállítás megnyitója január 30-án 18 órakor kezdődik, majd a filmeket 19 órától vetítik az alkotók és a gazdák jelenlétében, a bemutatót kötetlen beszélgetés zárja. A program ingyenes. A kiállítás részeként március 18-ig mind a filmek, mind a festmények megtekinthetők.

A filmek:

A „Szeretek gazda lenni, az is szeretnék maradni” kezdeményezés eltérő valóságokba, személyes élethelyzetekbe, valamint különböző agrárágazatok működésébe és kihívásaiba ad betekintést. Sallai Jánossal a dinnyeszezon feszültséggel teli hétköznapjait élhetjük át, a szedéstől a budapesti nagybani piacra való utazásig. Filmje a kistermelők küzdelmeibe avatja be a nézőt, éleslátással és humorral vázolja fel az alacsony felvásárlási ár miatt éves rendszerességgel tiltakozó gazdák helyzetét.

Ugyan a hízott libamáj hungarikumnak és fontos exportcikknek számít, az elmúlt években az ágazatot a libatömés és tépés gyakorlata kapcsán, az állatvédő szervezetekkel kialakult állóháború tette próbára. Kovács Orsolya arról számol be, hogy mit jelentett ezek között a körülmények között elindítani a saját gazdaságát és fiával, Monok Sándorral közösen készített filmjükben a libaelőnevelés nagy gondosságot és szakértelmet igénylő munkájáról festenek árnyalt, korántsem fekete vagy fehér képet.

Sárosdi Róbert és Judit a a szüret utolsó hajrájába és a szekszárdi borgazdálkodásba adnak bepillantást. A sikerágazatnak kikiáltott borászat manapság kivételes helyzetnek örvend, ám nem volt ez mindig így: Szekszárd a szocializmus alatt háttérbe szorított borvidéknek számított, melynek nem voltak saját borai. Sárosdi Róbert édesapja, Ferenc a rendszerváltás után az elsők között kezdett el palackozott borokat készíteni.

 

Sajtóanyag: Ludwig Múzeum

Kapcsolat

Kapcsolódó

'Rotschild Klára - divatkirálynő a vasfüggöny mögött' kiállítás Esemény

'Rotschild Klára - divatkirálynő a vasfüggöny mögött' kiállítás időpont

2019 Nov 22
Rotschild Klára egyszerre volt a Horthy-kor arisztokratáinak és a Kádár-korszak nagyasszonyainak a divattervezője. Szalonjában rendszeres vendég volt Kádárné, Tito marsall felesége, a szovjet külügyminiszter és a perzsa sah neje, a magyar művészvilág csillagai. Vajon miként volt lehetséges, hogy a