Kilenc műteremből Műcsarnok, Budapest

kilenc_muterembol_kiallitas_2018_fejlec

A Kilenc műteremből kiállításnak sikeres előzménye van. Két éve Frissen címmel 9 + 1 kortárs festő és szobrász egy-egy teremnyi tárlategyüttesét a Műcsarnok kilenc munkatársa rendezte. A műterem léptékű egységek jól szolgáltak egy-egy művész újabb munkáinak bemutatására. A kiállítás egésze igazolta, hogy az innovatív és/vagy tradíciókkal élő művészi szabadság nem az alkotó évjáratának függvénye. 2016-ban is, ahogy most is, a műtermek bemutatása mellé olyan párhuzamos kiállítást illesztünk a Műcsarnokban, amelyen a most feltörekvő nemzedék munkái szerepelnek. A Derkovits-ösztöndíjasok életkorát a pályázat kiírása szabályozza. A DERKÓ 2018 és a Kilenc műteremből kiegészítik egymást; 2016-ban a Frissen és a vállalkozást most folytató Kilenc műteremből az autonóm alkotók megújulási képességére, szellemi nyitottságára épít.

Hirdetés

Autonóm alkotás? Ez gyakran együtt jár a műterembe zártságból fakadó szigetléttel. Ezt egyensúlyozandó is fontos a művészek számára egy-egy kiállítás, hiszen az maga a művekkel kezdeményezett eszmecsere lehetősége. Az alkotói magányból kilépés nemcsak a közönséggel való találkozást teszi lehetővé, de a másik „műteremmel”, egy hasonlóan elhivatott alkotó individuummal való kritikai, lételméleti, filozófiai párbeszéd apropója is. Kilencen együtt verbális és vizuális műhelybeszélgetést folytathatnak. Beleértve a kilenc kurátort, és jó esetben a kritikát is. De egy festő, egy szobrász folyamatos párbeszédet folytat önmagával is, műve ebből az aspektusból a tükör szerepét kapja; tárlata ilyen szemszögből nem más, mint tükörterem.

A diskurzusok pedig igen változatos kimeneteket eredményezhetnek, melyekből a mostani kiállításon legalább kilencféle körvonalazódik. Bullás József az új szenzibilitás ábrázoló festészetével szakítva immár jó ideje absztrakt képeket fest, a narratív tartalmi vonatkoztatás helyett a látvány hatását helyezi előtérbe. Turcsányi Antal önismereti festészete alapjában a nyolcvanas évek óta nem változott; ma is mitológiai jelenetek filozofikus értelmezése vezérli – valójában azonban önmaga változásai űzik, hajtják. Baksai József a negyvenévnyi festészet mellett két évtizede műveli a japán íjászat, a kyudo rítusát is. Kurátora összeveti a mindennapi, többórás olvasás végtelen dimenzióját és a nyílvessző útjának mikroidejét: az inspiráció forrásait.

A matematika elméleti kérdéseit kompozíciós megfontolások nélkül, direkt vizualitássá transzformálja Faa Balázs. Tér- és médiaművészete interdiszciplináris, műfaja nehezen megragadható. Valami hasonló, de a számítógépes alkalmazások szűrőjén is átvezetett matematika generálja Kapitány András újabb munkáit – képeiből nem lehetetlen kiolvasni a hálózatépítés, a net politikai felhasználásának groteszk esendőségén való csúfolódást. Lajtai Péter mátrixai fotóhasználatú „festmények”, mikro- és makrokozmoszok mindent átható energiamezőit érzékelteti – miközben a létező világ erre való vakságán/süketségén is túl kíván lépni.

Kevésbé elvont struktúrákkal megépített szövevényeit ütközteti/állítja párhuzamba Nagy Gabi a közösségi kommunikációra alapozott műveivel, a kütyükben születő új műfajok jeleit szublimálja képpé. Képletei egyszerre tudnak a szakmai és a laikus befogadókra hatni. Agnes von Uray (Szépfalvi Ágnes) alkotói pályája az erős társadalomkritikai kontextus felől valamiféle összehasonlító képtudomány felé tart. Miközben műveit „rossz festészetként” jellemzi, időutazások útitársául hívja a nézőt. A múltba, talán a jövőbe. A műfaji szabadosság nála a rendkívül átgondolt gondolkodás tükre. Igen fegyelmezett technológia használatát jelenti Pázmándi Antal műfaja, a kerámia is. Előrelátó tervezőtevékenységet kíván, amelyben azonban meghatározó összetevőként mégis benne van a „véletlen”. Éppen a dichotómia tudatos alkalmazása emeli az ő alkalmazott művészetét polikróm plasztikai szabadművészetté.

Szabadművészet? Nem szójátéknak szánom a Kilenc műteremből bevezetőjében: a hét szabad művészetnek a klasszikus ókortól egyre tágasabb fogalmát már a kezdetekkor a tudományok és a művészetek áthatásában értelmezték. Ahogyan itt is látható, ma még inkább ezt tesszük. A Műcsarnokban kiállító kilenc művész valóban szabad: a létezés kínálta kereteket, a képzőművészeti tradíciók és a jelenkor problémáinak szorítását egyszerre szétfeszítő, imponálóan friss módon.

Kilenc műteremből kiállítások:

 

Sajtóanyag: Műcsarnok

Kapcsolat

Kapcsolódó

keknyul_koncert_2018_mupa

Kéknyúl: Criminal Funk koncert a Müpában Esemény

Kéknyúl: Criminal Funk koncert 2018, Müpa időpont

2018 Jun 20
Idén 10 éves a Kéknyúl zenekar, amelyet egy egész estés kísérletező koncerttel ünnepelnek. A Criminal Funk est a bűnügyi filmek izgalmas zenei világába invitálja az érdeklődőket. A koncert a Müpa Hey, June! nyárindító programsorozatának részeként 2018. június 20-án kerül megrendezésre. A hetvenes é

bernstein_koncert_2018_zsinagoga

Bernstein koncert a Zsinagógában Esemény

Esemény ideje

2018 Jun 21
Leonard Bernstein John F. Kennedy emlékének ajánlotta 1963-ban bemutatott III. szimfóniáját, melynek különleges bemutatójára készül a Nemzeti Filharmonikusok Hamar Zsolt karmester vezényletével június 21-én este 8 órakor a Dohány utcai Zsinagógában. A karmesterként világhírűvé vált és számtalan kor

amazing_shanghai_2018_budapest

"Elbűvölő Shanghai" fotókiállítás Esemény

"Elbűvölő Shanghai" fotókiállítás időtartama

2018 Jun 18
„Elbűvölő Sanghaj” címmel egy izgalmas programsorozat érkezett Budapestre, melynek célja a két város, Sanghaj és Budapest kapcsolatának erősítése, a sanghaji kultúrájának bemutatása. A június 15-én nyíló és egy héten át nyitva tartó programnak az a Ybl Budai Kreatív Ház ad otthont. Idén Sanghaj és

A Müpa bemutatja: Hey, June! 2018 Esemény

Hey, June! 2018 időpont

2018 Jun 18
Ha nyár, akkor zenei fesztiválok! Nincs ez másként a Müpában sem, ahol 2010 óta a hazai könnyűzene legjobbjai indítják a nyarat. A Hey, June! koncertjei egyszeri és megismételhetetlen élményt ígérnek, hiszen a zenekarok mindig valami különlegességet hoznak a Müpába. Antonia Vai lenyűgöző látványvilá