Kocsis Zoltánra emlékeznek a Nemzeti Filharmonikusok Cikk
Hirdetés
Kocsis Zoltán szellemisége keretbe foglalja a Nemzeti Filharmonikusok évadját. Novemberben halálának évfordulójáról emlékezünk meg koncerttel, május végén, születésnapján pedig – ezen a napon minden évben jótékonysági hangversenyen lépett fel a Nemzeti Filharmonikusok élén – a Zeneakadémiával közösen, hagyományteremtő szándékkal rendezzük meg a magyar klasszikus zene napját, régi értékeket ápolva és újak születését ösztönözve.
Huszár Lajos 1948-ban született Szegeden. Zeneszerzői munkássága a hagyományt ötvözi a modernség eszköztárával. 1994 és 1998 között A csend címmel operát írt Balázs Béla meséje nyomán. Szólt hozzám a Csend című most felhangzó alkotása az opera egy részletének átdolgozása. („Szólt hozzám a Csend című oratóriumom szövegét Balázs Béla meséje nyomán Darvasi László írta. A mű három részből áll. Az 1. rész (A kezdet) nagyjából azonos A csend című operám I. jelenetével, a 3. rész pedig az opera IV. jelenetével. Ezek között hallható a 2. rész: Az élet, amely az opera közbeeső jeleneteinek motívumaiból (kocsmai verekedés, szerelmi jelenet) felépített zenekari tétel. A cselekmény mozgatórugója a Csend Tündére. Ez a tündér rokona azoknak a vízitündér-alakoknak, akik több nép mondavilágában megtalálhatók, ilyen például Undine vagy Ruszalka. Ezek a tündérek vágyakoznak az emberek világába, de céljuk eléréséhez csak egyetlen lehetséges út vezet: megszerezni egy földi férfi szerelmét.” – Huszár Lajos)
Bartók Béla 1907-1908 körül keletkezett I. hegedűversenyét az ifjú zeneszerző Geyer Stefi iránt érzett viszonzatlan szerelme inspirálta. A kéttételes művet csak a hegedűművésznő és a zeneszerző halála után, 1958-ban mutatták be. Dohnányi Ernő magyar népdalokat feldolgozó sorozata, a Ruralia Hungarica a komponista életében egyik legnépszerűbb darabjának számított, ma azonban csak elvétve hallható. Az 1924-ben bemutatott opus eredeti zongoraváltozatának hét tétele közül Dohnányi ötöt hangszerelt meg zenekarra. Baráti Kristóf korunk egyik legjelentősebb magyar hegedűművésze, akinek művészetét világszerte lelkesen ünneplik. A koncert vokális szólistái, Miksch Adrienn, Meláth Andrea és Fülep Máté a hazai énekestársadalom kiemelkedő képviselői. Takács-Nagy Gábor a Takács Vonósnégyes alapító primáriusaként vált világhírűvé, később azonban karmesterként szerzett megbecsülést nemcsak Magyarországon, hanem Európa legjelentősebb zenei központjaiban is.
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Kapcsolódó
Az ifjú zongoravirtuóz ma már példakép Cikk
A világ legnagyobb koncerttermeit tölti meg rajongóival, s amikor hazajön, általában aludni és főzni szokott, de ilyenkor van ideje komponálni is. December 7-én viszont azért érkezik Budapestre, hogy elképesztő virtuozitásával kápráztassa el közönségét Péter Bence, aki tavaly adta első koncertjét
November 27-én érkezik a 12. Falra fel! plakátaukció Cikk
A Plakátfiú és a Múzeum Antikvárium 12. alkalommal rendezi meg a Falra fel! plakátaukciót abban a reményben, hogy ezúttal sem esik senki 12 szék között a pad alá. Az eseményen több mint 150 tétellel várják a plakátok szerelmeseit november 27-én a Marczibányi Téri Művelődési Központban, ahol az érd
Bellini kalóza november 6-án a Müpában Cikk
Tíz esztendő – tíz opera: a korai romantika Mozartnál is rövidebb életű, ám nagy hatású itáliai mestere, Vincenzo Bellini (1801–1835) teljes zenés színpadi termése egyetlen évtized leforgása alatt, 1825 és 1835 között keletkezett. Leghíresebb művei a Norma, A puritánok és Az alvajáró, de a Nemzet
Jövőre sem lesz hiány világsztárokban – Íme a Müpa 2025-ös programja! Cikk
A magyar közönség kedvencei váltják egymást a színpadon a Müpa jubileumi, 2024/24-ös évadában: William Christie, Joyce DiDonato, JordiSavall, Riccardo Chailly és a legendás Bécsi Filharmonikusok mellett a jazz és a könnyűzene legjava – Maria Schneider, Danilo Pérez, John Patitucci, Brian Blade – é