Kocsis Zoltánra emlékeznek a Nemzeti Filharmonikusok Cikk

Nemzeti Filharmonikus Zenekar + Takács-Nagy Gábor

Hirdetés

Kocsis Zoltán szellemisége keretbe foglalja a Nemzeti Filharmonikusok évadját. Novemberben halálának évfordulójáról emlékezünk meg koncerttel, május végén, születésnapján pedig – ezen a napon minden évben jótékonysági hangversenyen lépett fel a Nemzeti Filharmonikusok élén – a Zeneakadémiával közösen, hagyományteremtő szándékkal rendezzük meg a magyar klasszikus zene napját, régi értékeket ápolva és újak születését ösztönözve.

Huszár Lajos 1948-ban született Szegeden. Zeneszerzői munkássága a hagyományt ötvözi a modernség eszköztárával. 1994 és 1998 között A csend címmel operát írt Balázs Béla meséje nyomán. Szólt hozzám a Csend című most felhangzó alkotása az opera egy részletének átdolgozása. („Szólt hozzám a Csend című oratóriumom szövegét Balázs Béla meséje nyomán Darvasi László írta. A mű három részből áll. Az 1. rész (A kezdet) nagyjából azonos A csend című operám I. jelenetével, a 3. rész pedig az opera IV. jelenetével.  Ezek között hallható a 2. rész: Az élet, amely az opera közbeeső jeleneteinek motívumaiból (kocsmai verekedés, szerelmi jelenet) felépített zenekari tétel. A cselekmény mozgatórugója a Csend Tündére. Ez a tündér rokona azoknak a vízitündér-alakoknak, akik több nép mondavilágában megtalálhatók, ilyen például Undine vagy Ruszalka. Ezek a tündérek vágyakoznak az emberek világába, de céljuk eléréséhez csak egyetlen lehetséges út vezet: megszerezni egy földi férfi szerelmét.” – Huszár Lajos)

Bartók Béla 1907-1908 körül keletkezett I. hegedűversenyét az ifjú zeneszerző Geyer Stefi iránt érzett viszonzatlan szerelme inspirálta. A kéttételes művet csak a hegedűművésznő és a zeneszerző halála után, 1958-ban mutatták be. Dohnányi Ernő magyar népdalokat feldolgozó sorozata, a Ruralia Hungarica a komponista életében egyik legnépszerűbb darabjának számított, ma azonban csak elvétve hallható. Az 1924-ben bemutatott opus eredeti zongoraváltozatának hét tétele közül Dohnányi ötöt hangszerelt meg zenekarra. Baráti Kristóf korunk egyik legjelentősebb magyar hegedűművésze, akinek művészetét világszerte lelkesen ünneplik. A koncert vokális szólistái, Miksch Adrienn, Meláth Andrea és Fülep Máté a hazai énekestársadalom kiemelkedő képviselői. Takács-Nagy Gábor a Takács Vonósnégyes alapító primáriusaként vált világhírűvé, később azonban karmesterként szerzett megbecsülést nemcsak Magyarországon, hanem Európa legjelentősebb zenei központjaiban is.

 

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Kapcsolódó

„Ha ma élne, szupersztár lenne” Cikk

Lajtha László Mondja Liber Endre művészeti vezető, a szeptember 6-a és 8-a között, a világszínvonalú akusztikájú Lajtha Ház Kulturális Központban zajló Lajtha Fesztivál névadójáról.  Korának nemzetközi hírű zeneszerzője volt, itthon mégis szinte elfelejtettük őt, pedig életműve telis-tele van csúcsteljesítménye

Elindult a Budapest Park online rádiója, a Park FM! Cikk

Elindult a Budapest Park online rádiója, a Park FM! Augusztus 1-től érhető el a Budapest Park új zenei játszótere, amelynek célja, hogy platformot biztosítson olyan új és régi, hazai és nemzetközi előadóknak, akikkel kevésbé találkozhatunk az itthoni rádiókban. A Park FM éjjel-nappal a legmenőbb előadók zenéit játssza, és ugyanúgy felcsendülnek  a

Közeleg a 2024-es Debreceni Virágkarnevál Cikk

Debreceni Virágkarnevál 2024 A virágkocsik jóideje készülnek Debrecenben, hogy méltóképpen koronázzák meg végül a Debreceni Virágkarnevált, mely ebben az évben a CATL főtámogatásával valósul meg. Az ország legpompásabb nyári fesztiváljának karneváli menetét több, mint 2000 felvonuló alkotja majd. Az 58 éves tradícióval büszk

Haydn, Mozart és ritkaságok a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Cikk

Nemzeti Filharmonikus Zenekar A Ferencsik bérlet ebben az évadban is a bécsi klasszika felségterülete. Újdonság azonban, hogy a stílus legnagyobbjai, Haydn és Mozart mellett a korszak ritkábban játszott szerzői is szerepelnek a repertoárban. Felcsendülnek Asioli, Viotti, Cherubini, Rigel, Gossec, Humel és Krommer művei. Sőt, a