Kocsis Zoltánra emlékeznek a Nemzeti Filharmonikusok Cikk
Hirdetés
Kocsis Zoltán szellemisége keretbe foglalja a Nemzeti Filharmonikusok évadját. Novemberben halálának évfordulójáról emlékezünk meg koncerttel, május végén, születésnapján pedig – ezen a napon minden évben jótékonysági hangversenyen lépett fel a Nemzeti Filharmonikusok élén – a Zeneakadémiával közösen, hagyományteremtő szándékkal rendezzük meg a magyar klasszikus zene napját, régi értékeket ápolva és újak születését ösztönözve.
Huszár Lajos 1948-ban született Szegeden. Zeneszerzői munkássága a hagyományt ötvözi a modernség eszköztárával. 1994 és 1998 között A csend címmel operát írt Balázs Béla meséje nyomán. Szólt hozzám a Csend című most felhangzó alkotása az opera egy részletének átdolgozása. („Szólt hozzám a Csend című oratóriumom szövegét Balázs Béla meséje nyomán Darvasi László írta. A mű három részből áll. Az 1. rész (A kezdet) nagyjából azonos A csend című operám I. jelenetével, a 3. rész pedig az opera IV. jelenetével. Ezek között hallható a 2. rész: Az élet, amely az opera közbeeső jeleneteinek motívumaiból (kocsmai verekedés, szerelmi jelenet) felépített zenekari tétel. A cselekmény mozgatórugója a Csend Tündére. Ez a tündér rokona azoknak a vízitündér-alakoknak, akik több nép mondavilágában megtalálhatók, ilyen például Undine vagy Ruszalka. Ezek a tündérek vágyakoznak az emberek világába, de céljuk eléréséhez csak egyetlen lehetséges út vezet: megszerezni egy földi férfi szerelmét.” – Huszár Lajos)
Bartók Béla 1907-1908 körül keletkezett I. hegedűversenyét az ifjú zeneszerző Geyer Stefi iránt érzett viszonzatlan szerelme inspirálta. A kéttételes művet csak a hegedűművésznő és a zeneszerző halála után, 1958-ban mutatták be. Dohnányi Ernő magyar népdalokat feldolgozó sorozata, a Ruralia Hungarica a komponista életében egyik legnépszerűbb darabjának számított, ma azonban csak elvétve hallható. Az 1924-ben bemutatott opus eredeti zongoraváltozatának hét tétele közül Dohnányi ötöt hangszerelt meg zenekarra. Baráti Kristóf korunk egyik legjelentősebb magyar hegedűművésze, akinek művészetét világszerte lelkesen ünneplik. A koncert vokális szólistái, Miksch Adrienn, Meláth Andrea és Fülep Máté a hazai énekestársadalom kiemelkedő képviselői. Takács-Nagy Gábor a Takács Vonósnégyes alapító primáriusaként vált világhírűvé, később azonban karmesterként szerzett megbecsülést nemcsak Magyarországon, hanem Európa legjelentősebb zenei központjaiban is.
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Kapcsolódó
Víkingúr Ólafssonon, Diana Krall, Jung Jae-il és Antonio Pappano is a Müpa fellépői lesznek 2025-ben Cikk
A Müpa az elmúlt két évtizedben igazi kulturális találkozóponttá vált, a művészek és a közönség számára egyaránt. Nem lesz ez másként 2025 második felében sem, amikor a világ szinte minden tájáról érkeznek fellépők, a karmesterlegenda Sir Antonio Pappanótól a zongoristazseni Víkingúr Ólafssonon va
François Leleux és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar április 17-én a Zeneakadémián Cikk
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar visszatérő vendége a világklasszis oboaművész és karmester, François Leleux, hangszerének egyik legjobbja. Már tizennyolc évesen a Párizsi Opera első oboása lett, később pedig a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara és az Európai Kamarazenekar szólistája volt. Tagja a Ma
„megint ELÉG” - utazókiállítás a Radnóti Színház szervezésében Cikk
Túlfogyasztás, lakhatási válság, akadálymentesség, az erdő védelme – többek között ezekre az aktuális problémákra reflektál a Radnóti Színház és Csoszó Gabriella fotóművész utazókiállítása, a megint Elég, amely április 3-án, csütörtökön nyílik a CEU Nyitott Galériájában.
A Radnóti Színház és Csos
Új arcokkal és egyedülálló műsorokkal vág neki az évadnak a Park FM Cikk
Tavaly augusztusban indult útjára a Park FM, a Budapest Park online rádiója, amelynek célja, hogy olyan előadóknak biztosítson platformot, akikkel más hazai rádiókban kevésbé vagy egyáltalán nem találkozhatunk. Továbbra is a zenei tartalmak lesznek fókuszban, ezekre azonban mostantól különleges, s