Kocsis Zoltánra emlékeznek a Nemzeti Filharmonikusok Cikk
Hirdetés
Kocsis Zoltán szellemisége keretbe foglalja a Nemzeti Filharmonikusok évadját. Novemberben halálának évfordulójáról emlékezünk meg koncerttel, május végén, születésnapján pedig – ezen a napon minden évben jótékonysági hangversenyen lépett fel a Nemzeti Filharmonikusok élén – a Zeneakadémiával közösen, hagyományteremtő szándékkal rendezzük meg a magyar klasszikus zene napját, régi értékeket ápolva és újak születését ösztönözve.
Huszár Lajos 1948-ban született Szegeden. Zeneszerzői munkássága a hagyományt ötvözi a modernség eszköztárával. 1994 és 1998 között A csend címmel operát írt Balázs Béla meséje nyomán. Szólt hozzám a Csend című most felhangzó alkotása az opera egy részletének átdolgozása. („Szólt hozzám a Csend című oratóriumom szövegét Balázs Béla meséje nyomán Darvasi László írta. A mű három részből áll. Az 1. rész (A kezdet) nagyjából azonos A csend című operám I. jelenetével, a 3. rész pedig az opera IV. jelenetével. Ezek között hallható a 2. rész: Az élet, amely az opera közbeeső jeleneteinek motívumaiból (kocsmai verekedés, szerelmi jelenet) felépített zenekari tétel. A cselekmény mozgatórugója a Csend Tündére. Ez a tündér rokona azoknak a vízitündér-alakoknak, akik több nép mondavilágában megtalálhatók, ilyen például Undine vagy Ruszalka. Ezek a tündérek vágyakoznak az emberek világába, de céljuk eléréséhez csak egyetlen lehetséges út vezet: megszerezni egy földi férfi szerelmét.” – Huszár Lajos)
Bartók Béla 1907-1908 körül keletkezett I. hegedűversenyét az ifjú zeneszerző Geyer Stefi iránt érzett viszonzatlan szerelme inspirálta. A kéttételes művet csak a hegedűművésznő és a zeneszerző halála után, 1958-ban mutatták be. Dohnányi Ernő magyar népdalokat feldolgozó sorozata, a Ruralia Hungarica a komponista életében egyik legnépszerűbb darabjának számított, ma azonban csak elvétve hallható. Az 1924-ben bemutatott opus eredeti zongoraváltozatának hét tétele közül Dohnányi ötöt hangszerelt meg zenekarra. Baráti Kristóf korunk egyik legjelentősebb magyar hegedűművésze, akinek művészetét világszerte lelkesen ünneplik. A koncert vokális szólistái, Miksch Adrienn, Meláth Andrea és Fülep Máté a hazai énekestársadalom kiemelkedő képviselői. Takács-Nagy Gábor a Takács Vonósnégyes alapító primáriusaként vált világhírűvé, később azonban karmesterként szerzett megbecsülést nemcsak Magyarországon, hanem Európa legjelentősebb zenei központjaiban is.
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Kapcsolódó
Beethoven 2025-ben is kiköltözik a szabadba Cikk
Idén nyáron is különleges zenei élménnyel várja közönségét a Nemzeti Filharmonikus Zenekar a „Beethovennel a szabadban – 2025” koncertsorozat keretében. A hagyományos nyáresti előadásoknak ismét a festői Brunszvik-kastély parkja ad otthont három szombat estén: július 5-én, 12-én és 19-én.
A konce
Park FM-exkluzív: a Lidokain sötétebb oldala, amit még nem hallottál Cikk
A BSW két tagja, Matyi és Gaben nemrég a Park FM reggeli műsorának, a Hajnali Körnek a vendégei voltak, ahol többek között a Lidokain című slágerük születéséről is meséltek – és az is kiderült, hogy ByeAlex kulcsszerepet játszott abban, hogy a dal végül olyan lett, amilyennek most ismerjük és szer
Fiktív fesztiválok valós vizualitása – MOME-kiállítás nyílt a Budapest Parkba Cikk
Június 12-én egy megnyitó eseménnyel vette kezdetét a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) és a Budapest Park együttműködésében megvalósult kiállítás, amely a “Park Gallery” helyszínen kapott helyet. A tárlat a MOME Média Design BA hallgatóinak fesztiválarculati munkáit mutatja be, amelyek egy tav
Dupla jubileum a Budapesti Wagner-napok 2026-on Cikk
Két jelentős jubileumot is ünnepelhetnek a német zeneszerzőzseni rajongói jövőre: a Fischer Ádám művészeti vezetésével megvalósuló Budapesti Wagner-napok alapításának 20. és A nibelung gyűrűje tetralógia bemutatásának 150. évfordulóját. A különleges alkalmat dupla Ring-szériával, két Parsifal-előa