A test és az emlékezet fonődik össze Gergye Krisztián új összművészeti produkciójában Cikk

Gergye Krisztián: A test emlékezete

Hirdetés

A test emlékezete címmel mutatja be a Nemzeti Táncszínház október 27-én Gergye Krisztián legújabb összművészeti produkcióját, melynek látványvilágát a lengyel avantgárd legjelesebb képzőművészének alkotásai ihlették. A három táncosra és egy kilenctagú kórusra megálmodott mű zenéjét Zombola Péter szerezte. Misztikus, mítikus és mitológikus világok jelennek meg a színpadon, ahol az örök mozdulatlanságba zárt figurák életre kelnek.

Magdalena Abakanowicz a lengyel képzőművészet korszakos alakja, szobrai, installációi a világ minden táján megtalálhatóak. A 2017-ben elhunyt szobrász és textilművész és hatalmas életműve ihlette Gergye Krisztiánt egy új összművészeti előadás létrehozására. A produkciót Jerger Krisztina művészettörténész emlékének szentelte a koreográfus, aki meghatározó alakja és kurátora volt a magyar múzeumi világnak és különösen sokat tett a lengyel-magyar művészeti kapcsolatok építéséért.

Gergye Krisztián az elmúlt évtizedben sokszor készített képzőművészet ihlette performanszokat és nagyszínpadi táncprodukciókat, előadásainak fókuszában a műfajok szintézise áll. Több évig készítette elő A test emlékezete című előadását, melyet Abakanowicz embernagyságú textilművei és zsákvászon szobrai ihlettek. Az előadás számos művészeti műfaj, hétköznapi és előadóművészeti gesztus, művészet-értelmező szemlélet fókuszából közelít egy életműhöz. Tánc, színház, báb-művészet, performansz-művészet, rekonstrukciós kísérletek, reprodukciós tapasztalások, zenei kompozíciók, kórusművek által törekszik a kimerevített rítusokként értelmezhető Abakanowicz-i világkép feltámasztására.

Az előadás a Nemzeti Táncszínház nagyszínpadát borítja be Abakanowicz alkotásait idéző figurákkal, formákkal, monumentális alakokkal. Zombola Péter zeneszerző hangszeres közreműködője is az előadásnak, a rendező felkérésére modern kórusműveket írt társulva a képi- és mozgásvilághoz. A szerzeményeket a Soharóza Kórus kilenc tagja adja elő, akik nem csupán hangjukkal vesznek részt a produkcióban, hanem megtestesítik életre keltik a megidézett korszakok jellegzetes figuráit. A test emlékezetének táncosai Barabás Anita, Téri Gáspár és Gergye Krisztián. Magdalena szerepében Bánfalvi Esztert láthatja a közönség.

Abakanowicz az egyetlen olyan általam ismert alkotó, aki mérhetetlen szigorral és következetességgel, szinte archeologikus módszerrel felismerve a világot, sejtről sejtre, alakról alakra haladva teremtette meg a saját univerzumát. Szobrai mintha egy letűnt kor emléknyomai lennének. Kimerevített archetipikus alakjai és objektumai egy képzeletbeli civilizáció létezésének lenyomatai. Az archaikus és a szellemi világokhoz való kötődéseink a test emlékezetében fedezhetők fel. Koreográfusként ennek a test-emlékezetnek, a test nyelven túli, vagy nyelv előtti, csak rá jellemző nyelvének elkötelezett kutatójaként Abakanowicz műveiben látom az analógiát és a visszaigazolást, hogy nemcsak érdemes, de létszükséglet ezen az úton járnom és haladnom. – mondja Gergye Krisztián az előadásról.

Az összművészeti előadás hűen tükrözi Gergye Krisztián és alkalmi társulata azon törekvését, hogy az előadásaikban a műfaji jellemzők ne csupán kontextusként jelenhessenek meg, hanem szerves egységet alkotva, valós találkozásban, egymástól el nem választható módon alakíthassák előadásaink egyedi formanyelvét és a mondanivaló kikristályosodását.

Gergye célja, hogy Abakanowicz kimerevített, megállított idejű rituáléit megpróbálja feléleszteni a XXI. században, oly módon, ami még a mai, utópisztikusnak tűnő világunkban is értelmezhető, sőt megtapasztalható lehet. Megpróbál benne lenni az élet rituáléjában, hogy ezáltal megérthessük a halált és megtapasztalhassuk a test emlékezetét. 

 

Soharóza

Kapcsolódó

'A bomlás virágai' - virtuális fotókiállítás a Hórusz Archívumból Cikk

A bomlás virágai - Fejezetek a Hórusz Archívumból „Fényképet gyűjteni annyi, mint a világot gyűjteni.” – állította Susan Sontag. Kardos Sándor filmoperatőr körülbelül ötven évvel ezelőtt kezdte el a „világot gyűjteni”. Privátfotó-gyűjteménye, a Hórusz Archívum ma már milliós nagyságrendben tartalmaz fotográfiákat, a hatalmas gyűjteményből válogat

Virtuális expová válik a 2021-es Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás Cikk

Új helyszínt és időpontot kapott a felsőoktatás irányába tendáló diákok éves nagyeseménye, az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás: a szervezők friss bejelentése szerint már biztosan megrendezik, 2021. január 21-23. között az online térben, egy úttörőnek számító virtuális expo keretében. – 

Köztéri kiállítást kapott a 100 szóban Budapest legjava Cikk

Urbánus installáció, az elmúlt éveket felölelő tabló és látványos adatvizualizálás keretében hirdették meg a 2020-as év 100 szóban Budapest pályázatának eredményét. A hetedik éve hódító történetíró pályázat legjobb alkotásait most óriásplakátokon és köztéri palánkokon lehet végigböngészni a Városház

Ráadás eseményt kap a Beethoven-emlékév a Müpában Cikk

#Beethoven250Challenge Nyár elején Beethoven születésének 250. évfordulója alkalmából a zeneszerző életművéből ízelítőt nyújtó videosorozattal jelentkezett a Müpa. A #Beethoven250Challenge során a nézők megismerkedhettek a komponista húsz jelentős alkotásával, és egyúttal megbizonyosodhattak arról is, hogy a klasszikus