A test és az emlékezet fonődik össze Gergye Krisztián új összművészeti produkciójában Cikk
Hirdetés
A test emlékezete címmel mutatja be a Nemzeti Táncszínház október 27-én Gergye Krisztián legújabb összművészeti produkcióját, melynek látványvilágát a lengyel avantgárd legjelesebb képzőművészének alkotásai ihlették. A három táncosra és egy kilenctagú kórusra megálmodott mű zenéjét Zombola Péter szerezte. Misztikus, mítikus és mitológikus világok jelennek meg a színpadon, ahol az örök mozdulatlanságba zárt figurák életre kelnek.
Magdalena Abakanowicz a lengyel képzőművészet korszakos alakja, szobrai, installációi a világ minden táján megtalálhatóak. A 2017-ben elhunyt szobrász és textilművész és hatalmas életműve ihlette Gergye Krisztiánt egy új összművészeti előadás létrehozására. A produkciót Jerger Krisztina művészettörténész emlékének szentelte a koreográfus, aki meghatározó alakja és kurátora volt a magyar múzeumi világnak és különösen sokat tett a lengyel-magyar művészeti kapcsolatok építéséért.
Gergye Krisztián az elmúlt évtizedben sokszor készített képzőművészet ihlette performanszokat és nagyszínpadi táncprodukciókat, előadásainak fókuszában a műfajok szintézise áll. Több évig készítette elő A test emlékezete című előadását, melyet Abakanowicz embernagyságú textilművei és zsákvászon szobrai ihlettek. Az előadás számos művészeti műfaj, hétköznapi és előadóművészeti gesztus, művészet-értelmező szemlélet fókuszából közelít egy életműhöz. Tánc, színház, báb-művészet, performansz-művészet, rekonstrukciós kísérletek, reprodukciós tapasztalások, zenei kompozíciók, kórusművek által törekszik a kimerevített rítusokként értelmezhető Abakanowicz-i világkép feltámasztására.
Az előadás a Nemzeti Táncszínház nagyszínpadát borítja be Abakanowicz alkotásait idéző figurákkal, formákkal, monumentális alakokkal. Zombola Péter zeneszerző hangszeres közreműködője is az előadásnak, a rendező felkérésére modern kórusműveket írt társulva a képi- és mozgásvilághoz. A szerzeményeket a Soharóza Kórus kilenc tagja adja elő, akik nem csupán hangjukkal vesznek részt a produkcióban, hanem megtestesítik életre keltik a megidézett korszakok jellegzetes figuráit. A test emlékezetének táncosai Barabás Anita, Téri Gáspár és Gergye Krisztián. Magdalena szerepében Bánfalvi Esztert láthatja a közönség.
„Abakanowicz az egyetlen olyan általam ismert alkotó, aki mérhetetlen szigorral és következetességgel, szinte archeologikus módszerrel felismerve a világot, sejtről sejtre, alakról alakra haladva teremtette meg a saját univerzumát. Szobrai mintha egy letűnt kor emléknyomai lennének. Kimerevített archetipikus alakjai és objektumai egy képzeletbeli civilizáció létezésének lenyomatai. Az archaikus és a szellemi világokhoz való kötődéseink a test emlékezetében fedezhetők fel. Koreográfusként ennek a test-emlékezetnek, a test nyelven túli, vagy nyelv előtti, csak rá jellemző nyelvének elkötelezett kutatójaként Abakanowicz műveiben látom az analógiát és a visszaigazolást, hogy nemcsak érdemes, de létszükséglet ezen az úton járnom és haladnom.” – mondja Gergye Krisztián az előadásról.
Az összművészeti előadás hűen tükrözi Gergye Krisztián és alkalmi társulata azon törekvését, hogy az előadásaikban a műfaji jellemzők ne csupán kontextusként jelenhessenek meg, hanem szerves egységet alkotva, valós találkozásban, egymástól el nem választható módon alakíthassák előadásaink egyedi formanyelvét és a mondanivaló kikristályosodását.
Gergye célja, hogy Abakanowicz kimerevített, megállított idejű rituáléit megpróbálja feléleszteni a XXI. században, oly módon, ami még a mai, utópisztikusnak tűnő világunkban is értelmezhető, sőt megtapasztalható lehet. Megpróbál benne lenni az élet rituáléjában, hogy ezáltal megérthessük a halált és megtapasztalhassuk a test emlékezetét.
Soharóza
Kapcsolódó
Hetedik alkalommal is jön a MiraTone Cikk
Augusztus 24. és 31. között újra felpezsdül Budapest zenei élete – jön a MiraTone Fesztivál és Akadémia, amely mára a régió egyik legjelentősebb klasszikus zenei eseményévé vált. A nyitottság, az innováció, valamint a közösségi és fenntartható működés elismeréseként a fesztivál immár kétszer is m
Beethoven 2025-ben is kiköltözik a szabadba Cikk
Idén nyáron is különleges zenei élménnyel várja közönségét a Nemzeti Filharmonikus Zenekar a „Beethovennel a szabadban – 2025” koncertsorozat keretében. A hagyományos nyáresti előadásoknak ismét a festői Brunszvik-kastély parkja ad otthont három szombat estén: július 5-én, 12-én és 19-én.
A konce
Park FM-exkluzív: a Lidokain sötétebb oldala, amit még nem hallottál Cikk
A BSW két tagja, Matyi és Gaben nemrég a Park FM reggeli műsorának, a Hajnali Körnek a vendégei voltak, ahol többek között a Lidokain című slágerük születéséről is meséltek – és az is kiderült, hogy ByeAlex kulcsszerepet játszott abban, hogy a dal végül olyan lett, amilyennek most ismerjük és szer
Fiktív fesztiválok valós vizualitása – MOME-kiállítás nyílt a Budapest Parkba Cikk
Június 12-én egy megnyitó eseménnyel vette kezdetét a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) és a Budapest Park együttműködésében megvalósult kiállítás, amely a “Park Gallery” helyszínen kapott helyet. A tárlat a MOME Média Design BA hallgatóinak fesztiválarculati munkáit mutatja be, amelyek egy tav