Víkingur Ólafsson szeptember 22-én visszatér a Müpa színpadára Cikk

Víkingur Ólafsson zongoraestje 2021

Hirdetés

Figyelemre méltó eredetisége és egészen kivételes talentuma az utóbbi évek egyik legsikeresebb feltörekvő klasszikus zenészévé avatta az izlandi zongoraművészt, aki lemezről lemezre bizonyítja: nincsen olyan matéria, amelyből ne tudná kihozni a legjobbat. Legutóbb Mozart és kortársai műveiből rögzített egy albumravalót, amelyet mind a kritika, mind a műfaj rajongói kirobbanó lelkesedéssel fogadtak, a Müpa közönsége pedig szeptember 22-én élőben is hallhatja a 18. század mestereinek műveiből összeállított, unikális koncertprogramot.

Víkingur Ólafsson nem mindennapi személyiség, abszolút hallása és szinesztéziája okán is sajátos viszonyt ápol a muzsikával, de meglehetősen szabad és kreatív zenefelfogását minden bizonnyal inspiráló szülőföldjéről is hozza. Reykjavíkban született 1984-ben, és ott is cseperedett fel, első zongoratanára az édesanyja volt, felsőfokú tanulmányait azonban már New Yorkban, a világhírű Juilliard School of Musicban folytatta.

A klasszikus zenei szcéna viszonylag hamar felfedezte magának, lemezei 2009 óta jelennek meg, az igazán nagy áttörést pedig az jelentette, amikor immár a Deutsche Grammophon exkluzív művészeként 2017-ben Philip Glass, 2018-ban pedig Bach műveiből álló hanghordozói is megjelentek. Tavalyelőtti Bach- és tavalyi Debussy–Rameau-albuma aztán végképp világhírűvé tette a változatos ízlésű, mindig új kihívásokat kereső művészt, akiről a zenei újságírók egy ideje kizárólag szuperlatívuszokban fogalmaznak. A New York Times kritikusa egyenesen „Izland Glenn Gouldjaként” hivatkozik rá, a Crescendo Magazine-ban előadásmódját a játékosság és a technikai kifinomultság tökéletes elegyeként jellemzik, míg a Bachtrack hasábjain merészségét és egyediségét dicsérik.

 

Müpa-beli estjére Mozart, Haydn, és a 18. század kevésbé ismert komponistáinak alkotásaiból összeállított koncertprogramjával érkezik. „Friss, »kívülálló« füllel kezdtem el hallgatni Mozartot, akinek műveit hat-hét éves korom óta játszom. Tanárom sokat tudott és mesélt Mozart zsenialitásáról. Meggyőződésem, hogy ezt csak úgy lehet megérteni, átérezni, ha a szerzőt a környezetében vizsgálom, abban a zenei-történelmi közegben, amelyben működött – mondta Ólafsson a szokatlannak ható, ám rendkívül átgondolt koncepció mentén, hosszú hónapok alatt kiérlelt műsorról. – Az ilyen összeállítások esetében azonban nagyon sok szempontot kell figyelembe venni. A legfontosabb talán az, hogy mennyire hallgatható a program a közönség számára. Ilyenkor úgy gondolkodom, mintha a teljes koncertanyag egyetlen kompozíció lenne” – tette hozzá a Mozart-darabok mellett Galuppi, C. P. E Bach, Haydn és Cimarosa műveit is felvonultató koncert kapcsán.

Víkingur Ólafsson koncert infók, jegyek >>>

 

Müpa

Kapcsolódó

Sziget 2024: nem zenei programok Cikk

Sziget Art of Freedom ArtFusion Field Nagy Utcaszínház Idén újra visszatér a Nagy Utcaszínház, méghozzá egy elbűvölő darus produkcióval, amit a francia Cie Gratte Ciel társulat hoz el. A ROUGE! légi akrobatái mutatják be tehetségüket ebben a multidiszciplináris showban, miközben a folyamatosan változó színpadkép a te

Huszadik őszét kezdi a Müpa Cikk

Az évad művészei Kelemen Barnabás és Snétberger Ferenc lesznek. Világhírű zenekarok, sztárszólisták, a hazai művészeti élet legjobbjai és a közkedvelt fesztiválok is helyet kapnak a Müpa műsorán. Les Amazones D’Afrique, Brian Blade & The Fellowship Band, Honeybeast, Hiperkarma – pár név ízelítőül az őszi-téli könnyűzenei és jazzkínálatból. A klasszikus zen

2024 nyarán újra nyitva a Gyárkert Kultúrpark! Cikk

Gyárkert 2024 2024 nyarán újra zenével tölti meg Veszprém városát a Gyárkert Kultúrpark. A régió egyik legnagyobb és legkiemelkedőbb koncerthelyszínén idén is népszerű előadók koncertjeit élvezheti a nagyközönség. A hazai zenei élet kiemelkedő előadói lépnek majd színpadra hétvégenként, a tavalyi nagy kedvencek

Tomáš Brauner és a Nemzeti Filharmonikusok április 18-án a Vigadóban Cikk

Tomáš Brauner - A kísértetmenyasszony Izgalmas arra gondolni, hogy a nagy zeneszerzőknek is akadnak felfedezésre váró műveik. Dvořák, az Újvilág-szimfónia és a Csellóverseny szerzője negyvenhárom évesen írt egy romantikus kantátát A kísértetmenyasszony címmel: az opus Magyarországon – vélhetően a cseh nyelvű szövegkönyv okozta előadás