Világjáró művészek Chilétől Helsinkiig a Müpa ünnepváró műsorán Cikk

Kardi Toomoja - Müpa

Hirdetés

Az európai kultúra hatalmas dimenzióit, földrajzi és időbeli kiterjedését reprezentálják a Müpa 2022. novemberi és decemberi komolyzenei eseményei. A Helsinki Barokk Zenekar jól ismert szólistákkal, karmesterrel és rendezővel vállalkozik egy szinte ismeretlen Schubert-opera színre vitelére, az Észt Filharmónia Kamarakórusa a Grammy-díjas Tõnu Kaljuste vezényletével északi ritkaságokból összeállított repertoárral nyitja az adventi időszakot. A chilei születésű Catalina Vicens és zenésztársai pedig latin-amerikai virtussal hirdetik a középkori európai zenék méltatlanul elfeledett sokszínűségét a Müpa hangversenytermének 6712 sípos orgonáján, kisebb méretű hangszerritkaságokon és énekhangon.

November 17-én a neves Helsinki Barokk Zenekar jóvoltából egy olyan Schubert-operával ismerkedhetünk meg, amely a zenetörténeti archívumok tanúsága szerint valószínűleg első alkalommal szólal meg hazánkban. A rövid életű zeneszerzőgéniusz sok remekművet alkotott, és az opera műfajában is próbára tette magát: kísérletei közül kiemelkedik a Liszt Ferenc által 1854-ben Weimarban bemutatott Alfonso és Estrella. A szerelmi történetet feldolgozó ritkasággal ezúttal historikus értelmezésben, színpadi rendezéssel kiegészülő előadásban találkozhatunk. Az 1997-ben alapított finn együttes felfedező szellemű előadása jól illeszkedik az együttes missziójához: régóta ismert műveket mutatnak be új értelmezésben, valamint ismeretlen kompozíciókra hívják fel a figyelmet. A zenekart vezető Aapo Häkkinen, az előadás karmestere sokoldalú muzsikus: csembalista, orgonista, karmester, számos zeneszerző stílusában járatos Monteverditől Händelig, Paisiellótól Haydnig. Az est rendezője, Vilppu Kiljunen neve ismerősen csenghet a hazai közönségnek, hiszen a finn alkotóhoz fűződik Rautavaara A bánya és Varga Judit Szerelem című operájának 2016-os színre vitele a Magyar Állami Operaházban. A nemzetközi énekesgárdában finn, horvát, német és norvég kiválóságokat egyaránt találunk – közülük Arttu Kataja visszatérő vendég a Müpában, idén áprilisban fellépett Eötvös Péter Sleepless (Álmatlanság) című operájának magyarországi bemutatóján.  A produkció kórusa, a Szabó Soma vezette nyíregyházi Cantemus Vegyeskar a magyar zeneélet világszerte ünnepelt büszkesége.

A Müpa november 27-i adventi koncertjének fókuszában észak-európai szerzők állnak, azon belül is az észt Arvo Pärt – no és persze korunk legtöbbet játszott komponistájának talán legfontosabb népszerűsítői, a világszerte nagy megbecsülésnek örvendő Észt Filharmónia Kamarakórusa és Grammy-díjas alapító karnagyuk, Tõnu Kaljuste. Előadásukban olyan darabok szólalnak meg, amelyek témája illeszkedik az advent ünnepváró hangulatához. Az észt zenét a misztikus minimalizmust képviselő Arvo Pärt mellett a 19. századi Cyrillus Kreek reprezentálja a hangversenyen. Hallunk finn kórusműveket a nagy késő romantikus, Jean Sibelius és a nála húsz évvel fiatalabb Armas Maasalo műhelyéből – érdekesség, hogy mindkét alkotás a tallinni együttes anyanyelvén, észtül szólal meg –, valamint norvég muzsikát az egy híján száz évet élt Knut Nystedt (1915-2014) terméséből. Az északi zenék mellett Kodály ritkán felhangzó, kórusra és orgonára írt Laudes organijával tiszteleg a magyar énekkari repertoár nagy megújítója előtt a tallinni kórus és a koncert orgonaművész közreműködője, Kadri Toomoja. Az együttes és alapító karnagya négy évvel az észt függetlenség kikiáltásának centenáriuma alkalmából szervezett emlékezetes hangversenyük után térnek vissza Budapestre.

A korhű régizenei praxis egyik legizgalmasabb egyéniségeként méltatja a sajtó a Müpa december 14-i karácsonyi orgonakoncertjének főszereplőjét, Catalina Vicens orgona- és csembalóművészt. A hírneves előadó együttesei, az Ensemble Servir Antico és a Trio Friman-Ambrosini-Vicens élén érkezik a Müpába, hogy olyan középkori ritkaságokból álló műsort szólaltasson meg, amely a szépséget és örömöt keresve mutatja be a korabeli európai zenék sokszínűségét. A chilei születésű Vicens előbb hazájában, majd a philadelphiai Curtis Institute, a Freiburgi Zeneművészeti Főiskola és a bázeli Schola Cantorum Basiliensis falai között szerezte tudását. Világszerte ad hangversenyeket, kiterjedt pedagógiai tevékenységet folytat, gyűjtemények kurátora és nemzetközi versenyek zsűritagja. Müpabeli koncertje vonzerejét fokozza a négy énekeshez és a Müpa hatalmas orgonájához csatlakozó különleges hangszerek – lant, citera, fidula, nyckelharpa és portatív orgona – egzotikus hangja. Az előadást 18:30 órai kezdettel ismeretterjesztő pódiumbeszélgetés előzi meg, amelynek házigazdája Fazekas Gergely zenetörténész.

Müpa programok és jegyek >>>

 

Müpa

Kapcsolódó

A 340 éve született Händel művei a Müpa zenei maratonján Cikk

2025. február 2-án, vasárnap a nagyszabású oratóriumok és megindító operák szerzőjeként ismert Georg Friedrich Händel művészetében mélyedhetnek el a zenerajongók. Az egész napon át tartó koncertfolyam során a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet, a Fesztivál Színházat és az Üvegtermet töltik meg

Az ifjú zongoravirtuóz ma már példakép Cikk

Péter Bence - zongora A világ legnagyobb koncerttermeit tölti meg rajongóival, s amikor hazajön, általában aludni és főzni szokott, de ilyenkor van ideje komponálni is. December 7-én viszont azért érkezik Budapestre, hogy elképesztő virtuozitásával kápráztassa el közönségét Péter Bence, aki tavaly adta első koncertjét

November 27-én érkezik a 12. Falra fel! plakátaukció Cikk

12. Falra fel! plakátaukció A Plakátfiú és a Múzeum Antikvárium 12. alkalommal rendezi meg a Falra fel! plakátaukciót abban a reményben, hogy ezúttal sem esik senki 12 szék között a pad alá. Az eseményen több mint 150 tétellel várják a plakátok szerelmeseit november 27-én a Marczibányi Téri Művelődési Központban, ahol az érd

Bellini kalóza november 6-án a Müpában Cikk

  Tíz esztendő – tíz opera: a korai romantika Mozartnál is rövidebb életű, ám nagy hatású itáliai mestere, Vincenzo Bellini (1801–1835) teljes zenés színpadi termése egyetlen évtized leforgása alatt, 1825 és 1835 között keletkezett. Leghíresebb művei a Norma, A puritánok és Az alvajáró, de a Nemzet