Nemzeti Filharmonikusok: tavaszindító koncertek a Müpában Cikk
Hirdetés
2020. március 1., 11.00 és 15.00 MÜPA
A Zenemánia sorozatban a zene sokszínűségéről lesz szó – a műfajok kapcsán. Ugyanis – meglepő módon – ahány műfaja, annyi sajátossága is van a klasszikus zenének. Nemcsak megszólalásmódjában más egy-egy műfaj, de zenei nyelvezetében, kifejezőkészségében, mondanivalójában, sőt a mondanivaló tálalásában is. Más jellemző akkor, amikor hangszeres szólista válaszolgat egy zenekarnak és más, amikor énekes áriáját illusztrálja vagy épp ellenpontozza a kíséret. Megpróbáljuk egyetlen hangversenyen nyomon követni a szimfóniaműfaj kialakulását.
Megvizsgáljuk, hogyan válik a szimfónia az egyszerű kezdetek után egész élettörténeteket elmesélő zenefolyammá. A szimfonikus zene hatalmas repertoárjában lehetőségünk lesz kikutatni minden kis részletét ennek az állandóan változó, csodálatos világnak. Megpróbálunk kulcsot adni a zenehallgatás öröméhez, hogy a zene legkisebb alkotóelemét is felismerjük, és meghallása által gazdagodjon a saját világunk.
2020.március 5., 19.30.MÜPA
Állítólag a vészterhes napokban ez az egy klasszikus zenei lemez volt kéznél a stúdióban. Akárhogy is történt, tény, hogy a Magyar Rádió 1956 őszén újra és újra az Egmont-nyitányt játszotta le, Nagy Imre drámai szavai mellé („csapataink harcban állnak”). Keresve sem találhattak volna az alkalomhoz jobban illő muzsikát. Komor, hősi hang, küzdelem, a győzelem reménye – minden benne van Beethoven zenéjében. A hangverseny második fele is a hősiesség jegyében fogant. A 20. század elején Richard Strauss zenéje valósággal megbabonázta az új iránt érzékeny fiatalokat. Bartók Béla ámulva hallgatta 1902-ben az Imígyen szóla Zarathustra budapesti előadását, lelkesedésében azonnal megszerezte a Hősi élet című szimfonikus költemény partitúráját, s megtanulta kívülről. Úgy zongorázta el a hihetetlenül nehéz darabot, hogy annak még Bécsben is híre ment.
Aztán telt-múlt az idő, kissé megkopott a straussi varázs – maga Strauss is másféle utakat kezdett követni, főleg A rózsalovag után… Hogy merre vezetett ez az út, azt most megtapasztalhatja a koncert közönsége. A két hősi mű közt ugyanis az Oboaverseny szólal meg, egy igen kései, 1945-ből való Strauss-alkotás. Mintha nem is ugyanaz a zeneszerző írta volna, aki a Hősi életet. Reménytelenül konzervatív későromantika? Vagy a posztmodern korszak látnoki megsejtése?
További információk és jegyek >>>
Nemzeti Filharmonikusok
Kapcsolódó
Jubileumi Mudfield koncert a Barba Negrában Cikk
Augusztus 10-én Budapesten, a Barba Negra színpadán ünnepli Sárrét című debütáló albumának 5 éves jubileumát a Fonogram-díjas Mudfield zenekar. A csapat tagjai már megkezdték a visszaszámlálást, mivel a második, áttörő sikert hozó Kelet népe albumuk után hamarosan a számukra és a rajongók számára
Lukács Miklós első magyar előadóként lépett fel a Jazzopen Stuttgarton Cikk
Németország és Európa egyik legjelentősebb jazz fesztiválján, az idén 30 éves Jazzopen Stuttgarton lépett fel Lukács Miklós cimbalomművész. A BIX Klubban tartott koncerten, amely már két hónapja telt házas, hallhatta először a közönség Omar Sosa zongoraművésszel és Paolo Fresu trombitással közös p
Palya Bea énekel a Gödöllői Kastély Díszudvarán Cikk
Palya Bea művészete egyfajta ősi töltést, a maga végtelenül természetes, ösztönös, szeretetteljes módján szárnyakat ad. Varázslatos estére készülhet hát az, aki effajta világzenei kalandozásra vágyik, július 20-án szombaton, a történelem során sokat látott, mesés helyszínen.
„Sokat jelent ez a
A Budapest Park megmutatja, mitől menő igazán a népzene Cikk
A Budapest Park öt évvel ezelőtt, Szabó Balázzsal közösen szervezte meg először a nagytánctéren a szórakozóhely történetének első táncházát. Még őket is meglepte, mekkora sikert aratott az élőzenés mulatság, amelynek különlegessége, hogy teljesen kezdőket is pillanatok alatt képes beszippantani.