Majdnem duplájára nőtt a zenélni tudók száma Magyarországon

Milyen hangszeren játszanak Magyarországon? (adatforrás: Felmérés adatai)

Húsz év alatt közel duplájára nőtt a hangszeren játszó személyek száma Magyarországon. Míg 2006-ban a lakosság 8 százaléka vallotta azt, hogy meg tud szólaltatni valamilyen hangszert, ez a száma jelenleg 14 százalék. A skandináv országoktól még messze vagyunk e tekintetben, de a környező államokhoz képest élen járunk még úgy is, hogy a magyarok felnőtt korukra jellemzően abbahagyják a zenélést, és úgy vélekednek: „ha nem leszek profi, akkor minek zenéljek?” A zenélek.hu kezdeményezés nemcsak ezen a szemléleten kíván változtatni, hanem komoly tudásanyagot is biztosít a zenetanuláshoz.

Az elmúlt évtizedekben már számos tanulmányból kiderült a zenélés jótékony hatása. Bizonyítottan fejleszti a kognitív képességeket, javítja a memóriát, csökkenti a stresszt, önbizalmat ad, közösségépítő ereje van, és összességében egészségesebb társadalmat teremt. A Hangszeresek Országos Szövetsége 2006-ban kutatást végzett arról, hogy Magyarországon mennyien tudnak hangszert megszólaltatni. Felmérésükből kiderült, hogy a lakosság 8 százaléka tud valamilyen hangszeren játszani. Azóta számtalan zenélésre ösztönző program indult itthon, köztük a Hangszert a kézbe interaktív zenei kiállítás-sorozat, az Öröm a Zene tehetségkutató-hálózat, vagy a több mint három évtizede népszerű Gitármánia Tábor, így mára elmondható, hogy a magyar lakosság 14 százaléka tud zenélni.

hirdetés

Hangszeren játszó felnőtt lakosság százaléka (adatforrás: Felmérés adatai)

Az Eurobarometer kutatásaiból kiderül az is, hogy a régiónkban nincs mire szégyenkeznünk, Szlovákiában 12, a velünk hasonló lakosú Csehországban az emberek 13 százaléka képes hangszeren játszani. Ezek a számok ugyanakkor messze elmaradnak egyes nyugati és skandináv államokétól. A szintén kb. 10 millió lakosú Svédországban például a lakosság egyötöde zenél. A nagy különbség annak tudható be, hogy az északi országokban jelentősebb az intézményes zeneoktatás, míg nálunk problémát jelent a tanulás finanszírozása is. A magyar zeneoktatás erőssége a Kodály-hagyomány és a magas színvonalú klasszikus képzés. Ugyanakkor akadályt jelent az alapszintű könnyűzenei intézményi képzés hiánya a felnőtt amatőröknek, a kevés közösségi próbaterem, továbbá az a szemlélet, hogy „ha nem leszek profi, minek zenéljek?”

Érdekes látni, hogy amíg Magyarországon a zongorán tanulók vannak túlsúlyban, addig a német nyelvterületeken a fúvós hangszer, míg a skandinávoknál a gitár a legnépszerűbb, nem beszélve az elektronikus zene északi térhódításáról. A nemrég indult zenélek.hu kurzusain gitár, dob, basszusgitár és billentyűs hangszereken lehet tanulni kiváló tanároktól, illetve az éneklés fortélyait lehet elsajátítani.

- Az embereket elmagányosítja az, hogy naponta több órán át nyomkodják a telefonjukat vagy bámulják a monitort. A zenével, a zenetanulással közösségekbe illeszkedünk be, és észrevétlenül újra valós tevékenységet folytatunk – fogalmazott Andrásik Remo, a zenélek.hu alapítója, az Öröm a Zene igazgatója. - Nem mindegy, hogy az internetet mire használjuk. Az internet olyan mint a balta, lehet vele fát vágni, és az otthon melegét biztosítani, de embert ölni is. Az internetnek megvan az a haszna, hogy a tudást és az információáramlást segíti. Amit azonban a legtöbben csinálnak a neten, az az ellustult elméjüknek a szórakoztatása, a zenetanulás pedig pont ennek az ellenkezője. Bárki könnyedén utánajárhat, ha megnézi egy aktív zenéléssel foglalkozó ember elérhető képeit a neten, hogy mennyi emberi kapcsolata, mennyi fizikailag is valós, boldog pillanata kerül megörökítésre. Ez nem véletlen, hiszen aki zenél, az lényegesen teljesebb életet élhet.

Majdnem duplájára nőtt a zenélni tudók száma Magyarországon

További részletek a zenelek.hu oldalon >>>

További információk

Címkék